A mai fiataloknak alapvető élményük, akár szüleik helyzetével szembeállítva, hogy az élet minden területén csökkent a kiszámíthatóság – olvasható a sajtónak ma bemutatott Fanta Trendriportban.
„Nosztalgikus” Kádár-korszak
Ezeknek a tendenciáknak a megítélése azonban ellentmondásos a fiatalok körében: míg egyrészt valamiféle „nosztalgiával” tekintenek az általuk csak a szüleik, nagyszüleik elbeszéléséből ismert régi világra, annak is tudatában vannak, hogy a mai helyzet jóval nagyobb szabadsággal és nyitottsággal párosul – áll a fókuszcsoportos vizsgálatokon (csoportos beszélgetéseken) alapuló kutatás beszámolójában.
A kutatás szerint ellentmondásos a fiatalok életében a fogyasztói társadalom megítélése. Bár többen közülük rosszallóan emlegették a mai világ pénzközpontúságát, az egyéni törekvéseik azonban a legtöbb esetben mégis jórészt a megfelelő egzisztencia megteremtésére irányulnak.
Könnyebb volt régen a gyermekvállalás
A fiatalok saját szüleik generációjával kapcsolatban kiemelték, hogy „akkor még a gyerekvállalás volt a középpontban”, illetve „sokkal könnyebb volt családot alapítani, gyereket szülni”. A családalapítás várható ideje a megkérdezett 20 év körüli fiatalok esetében szinte mindenkinél 30 év körülre volt kitűzve. Van, akinél az „önmegvalósítás”, a karrier megkezdése és felépítése tolja ki ezt az időpontot, másoknál pedig a bizonytalan élethelyzet, az anyagi biztonság hiánya – állapítja meg a riport.
A mai fiatal generáció általánosságban inkább individualista. E korosztályt ugyanis kevéssé hozzák lázba a közösséghez kötődő, kollektív cselekvések és a spirituális értékek. Meglehetősen passzívnak mutatkoznak a karitatív, civil, vagy politikai kezdeményezések terén – állítja a kutatási beszámoló. Mindemellett meglehetősen anyagiasak is.
Nem lázadnak
A korosztállyal általában azonosított lázadás és idealizmus kevéssé jellemző a kutatás szerint: e generáció jövőképének legfontosabb elemei a biztos egzisztencia és a kiegyensúlyozott családi élet. A fiatalok saját magukat egoistának, individualistának látják, egyúttal szenvednek a folyamatos teljesítménykényszer okozta stressztől és frusztrációtól is – olvasható a riportban.
Mindezen elemek akár egy nagyobb keretben is elhelyezhetők, a bizonytalanságból, a kiszámíthatóság hiányából is levezethető az anyagiasság és az individualizmus, hiszen a közösség problémáival nem ér rá törődni az, aki a saját dolgait sem tudja rendben – mondta a FigyelőNet kérdésére Ságvári Bence szociológus, a riport szerzője.
A fiatalok a riport szerint nagy arányban gyanakvóak a
sikeres emberekkel szemben: bár maguk is gazdagságra és sikerre vágynak, úgy vélik, hogy aki elérte ezt a célt, az sok esetben főként kapcsolatainak, illetve esetleg a „nem egyenes útnak” köszönheti eredményét.
Siker és pénz: ellentmondásos viszony
A sikerhez és pénzhez való ellentmondásos viszony megjelent abban is, hogy a fiatalok az anyagi sikert és a jól fizető állást jelölték meg legfontosabb céljukként, ugyanakkor az aktatáskás, laptopos “yuppie” képét viszont elutasították, nem akartak azonosulni vele.
Ságvári Bence egyetértett a FigyelőNet felvetésével, hogy ennek szerepe lehet abban, hogy a “villámkarriernek” az a lehetősége, ami a korai 90-es évek diplomás, nyelveket beszélő fiataljainak megadatott, számukra már nem létezik, a konkurencia sokkal nagyobb, a lehetőségek száma sokkal kisebb. A társadalmi felemelkedés nehézségeivel a fiatalok is tisztában vannak.
Magyarországon felfelé irányuló mobilitás nincs, hihetetlenül zárt a társadalom – tette hozzá mindehhez Bauer Béla ifjúságkutató. A kutató megjegyezte: az is egy formája lázadásnak, hogy a fiatalok nem hiszik el a lózungokat, s reálisan látják, hogy a sikerhez gyakran a kapcsolatoknak, vagy a “görbe útnak” köszönhető.
