Belföld

Nyolc évet kapott Kulcsár

Nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte első fokon sikkasztás miatt Kulcsár Attilát a Fővárosi Bíróság, a fellebbezésig előzetesben tartják. Kerék Csaba, Schöntal Henrik és Garamszegi Gábor öt évet, Bitvai hármat kapott. Rejtőt felmentették.

Öt év börtönt és 177 millió forint vagyonelkobzást kapott bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, továbbá sikkasztás miatt három év börtönt kapott Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese szintén három év börtönt és 58 millió forintos vagyonelkobzást kapott szintén sikkasztás miatt.

Schönthal Henrik üzletembert pénzmosás és sikkasztás miatt négy év börtönnel és 626 millió forint vagyonelkobzással sújtotta első fokon a Fővárosi Bíróság, amely ugyanakkor felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K & H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját. Forró Tamás másfél év felfüggesztettet kapott.

Korábban vádbeszédében az ügyész tucatnyi vádlottra kért letöltendő szabadságvesztést és összesen több mint 2,3 milliárdos vagyonelkobzást.

Börtönbe csukták

Kulcsár Attilát az elsőfokú ítélet kihirdetését követően csütörtökön újra előzetes letartóztatásba helyezte a Fővárosi Bíróság, tekintettel arra, hogy a nem jogerősen kiszabott nyolcéves szabadságvesztés miatt fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.

Az ügyész letöltendőt kért

Letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész többek között Kulcsár Attilának, Kerék Csabának, a Britton-cégcsoport volt magyarországi vezetőjének, Rejtő E. Tibornak, a K and H Bank volt vezérigazgatójának, Garamszegi Gábornak, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesének, Bitvai Miklósnak, az Állami Autópálya Kezelő volt vezérigazgatójának és Forró Tamás újságírónak.

Kulcsár Attila ügyvédje korábban védőbeszédében azt kérte, hogy a bíróság védence esetében a vádbeli minősített sikkasztás 5-10 évig terjedő büntetési tétele helyett a büntető törvénykönyv enyhítő szakaszának megfelelően csupán a 2-8 évig terjedő büntetési tételt alkalmazza. Továbbá tekintsen el a vagyonelkobzástól, miután Kulcsár teljes vagyona zár alatt van a polgári jogi igények kielégítésére.

Vallomást tettek

Az eljárás során Kulcsár Attila magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K and H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket, védőik pedig felmentést kértek.

Az ügyészség nyolcmilliárd forintot meghaladó kárról beszélt az egyik korábbi tárgyaláson, a K and H Equities sértetti képviselője is ekkora polgári jogi igényt tartott fenn. A különböző eljárások adatai szerint jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek során eddig 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés jelenleg is függőben van, az összes veszteség megközelítheti a 46 milliárdot.

Fellebbezések esetén az ügy az ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

Ötéves ügy

A botrány 2003. április 23-án robbant ki, amikor Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. elnök-vezérigazgatója beadvánnyal fordult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzéssel kapcsolatban. Ennek nyomán a PSZÁF helyszíni vizsgálatot tartott a K and H Banknál és brókercégénél, a K and H Equitiesnél a Pannonplast Rt. vizsgálata során tapasztalt pénzforgalmi és adatszolgáltatási visszásságok kiderítése érdekében. Ennek során először hallgatták meg tanúként Kulcsár Attilát, az Equities vezető brókerét.

2003 nyarán ismeretlen tettesek megverték Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét egy nappal azelőtt, hogy a szervezet nyilvánosságra hozta a befolyásszerzésről szóló felügyeleti határozatot. Eszerint a Britton Kft. és a Pevdi Kft. szabálytalanul vette át az ellenőrzést a Pannonplast Rt. felett.

A célvizsgálat megállapította, hogy 2003. január 30. és február 5. között több, függetlennek látszó, de kivétel nélkül a K and H brókercége, az Equities állandó és megkülönböztetett elbánásban részesülő ügyfélkörébe tartozó befektető összesen 1,2 milliárd forint értékben több mint 950 ezer darab Pannonplast-részvényt vásárolt a tőzsdén. A Britton Kft. tulajdonosai cáfolták a PSZÁF állításait.

Súlyos szabálytalanságok

A K and H Bank Rt. belső vizsgálata súlyos szabálytalanságokat tárt fel a brókercégénél, amelyek kapcsolatba hozhatók Kulcsár Attilával. A bank feljelentést tett a rendőrségen. Ezt követően, 2003 júliusában az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) nyomozást rendelt el sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt a K and H Equitiesnél feltárt visszaélések alapján. A nyomozó hatósághoz az ügyben a Nemzetbiztonsági Hivataltól is feljelentés érkezett.

Július 9-én a külföldön tartózkodó Kulcsár Attila közölte: nyomásgyakorlásra nyilatkozott úgy, hogy csak ő felelős a sikkasztásért, a bróker szerint az ügyben több banki vezető is érintett. Másnap lemondott Rejtő E. Tibor, a K and H Bank vezérigazgatója és Ludo Jacobs vezérigazgató-helyettes, lemondásukat az erkölcsi felelősség vállalásával indokolták.

Külföldre szökött

Kulcsár Attila nem jelent meg gyanúsítotti kihallgatásán, így az ORFK nemzetközi elfogatóparancsot, a Fővárosi Főügyészség nemzetközi ügyészi elfogatóparancsot bocsátott ki ellene. Az osztrák hatóságok az ORFK SZBEI munkatársainak közreműködésével még aznap Bécsben elfogták és kiadatási őrizetbe helyezték Kulcsárt.

2003 szeptemberében a hegyeshalmi határállomáson feltartóztatták Rejtő E. Tibort, a K and H bank lemondott vezérigazgatóját, akit 7-én sikkasztásban való bűnrészesség alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyeztek. Az ORFK tájékoztatása szerint addig a brókerbotránynak nyolc gyanúsítottja volt, közülük négyet – Kulcsáron és Rejtőn kívül Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesét és Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya Kezelő Rt. volt vezérigazgatóját – helyeztek bűnügyi őrizetbe.

Zárolták a vagyonukat

Előzetes letartóztatásban van egy szíriai állampolgár, egy másik szíriai állampolgár már külföldre távozott, gyanúsítottként hallgatták ki a K and H Bank két volt munkatársát.

2004 márciusában adta ki Magyarországnak Ausztria Kulcsár Attilát, aki június 2-ától tett vallomást a Fővárosi Főügyészségen.

2005. május 5-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság az ügyészség indítványára elsőfokú, nem jogerős határozatában 38 magán-, illetve jogi személy vagyonát, vagyonrészét zárolta összesen több mint egymilliárd forint értékben. Július 12-én 31 esetben megszüntették az intézkedést.

Sikkasztás, pénzmosás, hamisítás

2005. augusztus 24-én a Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot a Fővárosi Bíróságra a Kulcsár Attila és társai ellen indított bűnügyben. Az ügyészség sikkasztásért, pénzmosásért, vesztegetésért és más bűncselekmények elkövetéséért emelt vádat 21 gyanúsítottal szemben, az elsőrendű vádlott Kulcsár Attila, a K and H Equities brókercégének volt ügyvezető igazgatója, a másodrendű vádlott Rejtő E. Tibor, a K and H Bank volt vezérigazgatója, a harmadrendű vádlott Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója. Kulcsár Attilát különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással és magánokirat-hamisítással vádolják.

A vádirat szerint a sikkasztás elkövetési értéke mintegy 23 milliárd forint, a bűncselekmény elkövetői 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak, de ennek jelentős részét az ügy kirobbanása, 2003. április 26. után zárolták a hatóságok.

A per 2006 májusában kezdődött meg a Fővárosi Bíróságon. Augusztusban a Fővárosi Főügyészség újabb vádat emelt Kulcsár Attila ellen különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás miatt, mert 2003. május 20-án a K and H önkormányzati és EU-projektigazgatóságának vezetőjeként olyan tranzakcióra adott utasítást, amelynek alapján jogosulatlanul használtak fel az Állami Autópálya Kezelő Rt. számlájáról mintegy 300 millió forintot. A kárérték végül ennek csak a töredéke lett.

A bank hibája volt?

2008 nyarára befejeződött a bizonyítási eljárás. Az ügyész szerint Kulcsár Attila politikai és médiakapcsolatait használta fel, ezért éveken át folytathatta sikkasztássorozatát, amelynek elkövetési értéke 23 milliárd forint. Az ügyész 12 vádlottra börtönbüntetést, valamint Kulcsár Attilára 230 milliós, Kerék Csabára 176 milliós, Bitvai Miklósra 150 milliós, Garamszegi Gáborra 58 milliós, Forró Tamásra 30 milliós, Schönthal Henrikre 626 milliós vagyonelkobzást kért.

Kulcsár védője az enyhítő szakasz alkalmazását kérte, és szerinte a sértett K and H Equities „felróható magatartása” is nagymértékben elősegítette, sőt előidézte a bűncselekmény-sorozatot. A többi védőügyvéd védence felmentését kérte.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.