Egy, a Parlament előtt repkedő Boeinget ábrázoló háromdimenziós reklámtábla miatt 2000 táján balesetveszélyes zóna volt az M1-es autópálya azon szakasza, ahol az említett installációt közszemlére bocsátották. A szántóföld tövében elhelyezett, az autóban utazók szemszögéből mozgást imitáló Malév-reklám debütálása világpremiernek is számított, mármint akkoriban, merthogy Gótzy András találmányát azóta öt kontinensen védi szabadalom.
Fotó: Hartyányi Norbert
Robogó kilométerkő
Feltalálóval a családban persze könnyű – gondolhatnánk, de hamar kiderül, nem is annyira. „Nagyapám nevéhez fűződik például a távirathajtogató-gép, ám például a relativitás-elmélettel és a fotonokkal kapcsolatos kutatásait, vagy a mágnessel működő mosógépét máig nem értem” – vallja meg őszinte pillanatában a kisunoka. Az ő szellemi terméke nem hosszas kísérletezgetés eredménye volt, hanem egy véletlen megvilágosodásé. A filmszerű látvány reprodukálására képes eszköznek ráadásul olyan egyszerű a működése, hogy Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára is a homlokára csapott, amikor Gótzy elmesélte neki, miként született a koncepció.
Szüleivel Győr felé autózott, majd egyszer csak az út melletti óriásplakát előtt látszólag elszaladt a 83-as kilométerkő. Ugyanez megjelent az agyában hatalmas táblákkal, és már készen is volt a mozgó reklámtábla ötlete, aminek semmilyen elektronikus vagy mechanikus szerkezetre nincs szüksége az animáció „lejátszásához”, csupán a látószög-változásra, amit a mozgó autó biztosít bármely megfigyelőnek.
Tapasztalatok a nagyvilágban
Például neki, akinek nem csak az út menti kilométerköveket volt ideje megfigyelni, hanem például az iraki hétköznapokat is. Apját az Orion gyár képviseletében a közel-keleti tévéeladások feljavítása végett rendeltek a már akkor sem kifejezetten békés országba. Gótzy András nem csak a híradóból tájékozódhatott az Irak és Irán közt dúló háborúról: harmadikos korában már saját benyomásokat szerzett róla. Nehezen kitörölhető emlék marad számára, amikor a szétlőtt fővárosi repülőtér helyett a sivatagon keresztül menekítették haza, hogy a nagyszülőknél töltsön egy évet. A békés környezetből még visszatért, majd véglegesen négy év múlva, az általános iskola befejezése után távozott Irakból.
Az anyanyelvi szinten elsajátított angol máig rendkívül hasznos ismeret, akárcsak az arab nyelv. Gótzy mindkettőt használja az üzleti életben, ahová a Közgáz elvégzése után csekkolt be saját cégével. A vállalkozás a közterületi szegmensben, a fényreklámoktól az építkezési reklámhálókig terjedő eszközök gyártásában és bérbeadásában érdekelt. A cég – a kezdeti berobbanást jelentő háromdimenziós reklámtáblák mellett – a tömegtermelés helyett egyedi megrendelésekre szakosodott. Így, ha árbevételben nem is, de kreativitásban mindenképpen az élmezőnyhöz tartozik.
Innovációból jeles
Térjünk azonban vissza a kezdetekhez. A 3D-táblák kapcsán 1998-ben került sor a nemzetközi újdonságkutatásra, ami azt hivatott megállapítani, hogy a találmány mennyire innovatív. Az eredmény Gótzy esetében a legmagasabb kategória lett, amelyet korábban magánemberként Rubik Ernő is megkapott a bűvös kockára. Ez a minősítés, illetve a szülőktől kapott 2–3 millió forintnyi támogatás már kellőképpen felbátorította Góczyt ahhoz, hogy nekivágjon a legnagyobb nemzetközi találmányi megmérettetéseknek és szabadalmat szerezzen a termékre.
Ez utóbbi birtokában a 3D-s reklámok értékesítésébe fogott. Az első megrendelés a Malévtól érkezett, és – mint már szó volt róla – egy háttérkép előtt elszállni látszó Boeing-737-es utasszállító elkészítésére szólt. Az OutSight Media Kft. ekkor még szinte önköltségi ár alatt vállalta a megbízást, ráadásul a 10–12 milliós bevétel nagy része repülőjegyek formájában érkezett.
Ugyan a modell legyártása felemésztette az összeg zömét, ám fontos volt, hogy a magyar találmány a hazai piacon elsőként magyar céget hirdessen. Ennek érdekében a vállalkozó későbbre is halasztotta a már aláírt LG Electronics-szerződés teljesítését. Azóta nem nagyon akad példa 20 millió alatti éves bérleti díjra, ám az összeg – zöldmezős fejlesztés esetén, tehát nem egy meglévő helyszín átépítésével megoldható reklámfelületnél – ennél lényegesen magasabbra is rúghat. Az OutSight Media grafikus részlege számítógépes modellezéssel készíti a terveket; a megrendelő arculatára kihegyezett megoldásból többféle animáció készül, ezek közül választhatja ki az ügyfél a leginkább megfelelőt.
(További részleteket a Figyelő legfrissebb száában olvashat!)
gótzy andrás
36 éves; közgazdász diplomáját 1996-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, marketing szakirányon szerezte. Ezzel egy időben fejezte be a Testnevelési Főiskola sportmenedzseri szakát.Az OutSight Media Kft.-t 1999-ben alapította, három magyar magánszeméllyel közösen, akik közel egyenlő arányban tulajdonosai a társaságnak. A cégnek 10 alkalmazottja van. Nős; kislánya, Lora 9 hónapos. Hobbija a gyors autók, a számítástechnika és a horgászat a Duna melletti Áporkán, szülei telkén, pontyra és egyéb rablóhalakra. Legnagyobb fogása egy 18 kilós tükörponty.
