Belföld

Keserűen ünnepelnek a pedagógusok

Az OKM szerint a kormány kiemelt ügyként kezeli az oktatást, a tanári hivatás presztízsének növelését. A szakszervezetek szerint viszont nem javult a tanítók, tanárok helyzete az elmúlt egy évben Magyarországon. Egy biztos: vasárnap ünnepeljük a „nemzet napszámosait”.

Az oktatási tárca pedagógusnapi köszöntőjében azzal támasztja alá, hogy a kormány kiemelt ügyként kezeli az oktatást, hogy épp június elején indul el az Új Tudás – Műveltség Mindenkinek program. Mint Hiller István korábban a Figyelőnetnek kifejtette, ez a program a magyar közoktatás elmúlt tíz évének legjelentősebb, évi 140 milliárd forintos forrással gazdálkodó, korszerűsítő programja, amelynek célja a koragyermekkori fejlesztés kiterjesztése, az iskolai esélyegyenlőség biztosítása, a tehetséggondozás fejlesztése, a pedagógusok ösztönzőrendszerének kialakítása. A program egyik alapköve a pedagógus hivatás presztízsének növelése.

Spórolásból elbocsátások (fotó: mti)

Spórolásból elbocsátások (fotó: mti)


Egyre romló helyzetben

Talán ez utóbbira van a legnagyobb szüksége a tanároknak. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a kormány az elmúlt egy évben semmilyen gyakorlati intézkedést nem hozott a pedagógusok helyzetének javítására, sőt, amit tett, azzal indirekt rontott a helyzeten.

Kerpen sérelmezi, hogy az eltelt egy esztendő alatt 10 ezer pedagógus álláshely szűnt meg az országban és ténylegesen elveszítette mintegy 8 ezer pedagógus a munkáját. Ez már önmagában meghatározta a pedagógusok hangulatát. Ráadásul Kerpen álláspontja szerint – a kötelező óraszámok megemelésén keresztül – minderre pusztán azért volt szükség, hogy több mint 30 milliárd forintot megspóroljanak. Mindenféle szakmai indok nélkül, kizárólag spórolásból került sor az elbocsátásokra – jelentette ki az MTI-nek az érdekvédő.

A presztízsveszteség miatt nő az iskolai erőszak

Óriási problémának tartja Kerpen Gábor, hogy folyamatosan azt hangoztatta a kormány: túl sok pedagógus van a rendszerben, keveset dolgoznak és nem kellő felkészültséggel. Ezzel olyan igaztalan társadalmi üzenetet közvetít, amellyel leértékeli a pedagógusok munkáját és megkérdőjelezi szakmaiságukat. Kerpen Gábor véleménye szerint ez lehet az egyik oka például a verbális és fizikai erőszak elszaporodásának az iskolákban.

A bértábla alján (fotó: mti)

A bértábla alján (fotó: mti)

A fizetések presztízsnövelő hatását hangsúlyozta nemrég egy egri konferencián a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete vezetője. Kis Papp László elfogadhatatlannak tartja, hogy a pedagógusok jövedelme a bértábla alját jelenti. Életszínvonaluk növelésére annál is inkább szükség volna, mert ez hozzájárulna presztízsük növekedéséhez, s ezzel áttételesen az iskolai erőszak megfékezéséhez is. Kis Papp szerint ugyan bíztató jelnek tekinthető, hogy a kormány lépéseket kíván tenni a pedagógusbérek rendezése érdekében. Ugyanakkor azt a tervet, miszerint csupán a pályakezdők bérének rendezésére kerülne sor, nem tartják megfelelőnek. Annál is inkább, mert feszültségeket gerjesztene a pedagógus társadalmon belül.

Bíztató jel: Új Tudás program

Árok Antal, a másik érdekvédő szervezet, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szintén azt állítja, hogy nem javult a pedagógusok helyzete az elmúlt egy évben. Az MTI-nek kifejtette: a mostani tanév a kötelező óraszámok emelésével indult, s bár a PSZ népi kezdeményezése nyomán 2008-ban a bértáblát öt százalékkal sikerült megemelni, de ez sem fedezi az inflációs veszteségeket. A bérek rendezése azért is különösen fontos lenne, mert a pedagógusok reálkeresetében még 2007-ben óriási, mintegy 10 százalékos csökkenés következett be.

Az Új Tudás program végre elindíthat egy folyamatot, amelyen keresztül megkezdődhet a bérek rendezése, a pedagóguspálya presztízsének helyreállítása. Ez azonban nem elegendő, csupán első lépésként fogadható el – mondta Árok. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy a kisebbségi kormányzás miatt veszélybe kerülhet a program megvalósítása, mert ahhoz törvénymódosításokra van szükség. A költségvetésben 25 milliárd forint szerepelne a pedagógusbérek rendezésére. Ez ügyben széleskörű párbeszédre van szükség kormány és ellenzék között – hangsúlyozta.

1952-től ünnepeljük a pedagógusokat (fotó: mti)

1952-től ünnepeljük a pedagógusokat (fotó: mti)


56 éve ünnepeljük

Magyarországon 1952 júniusa óta köszöntik a pedagógusokat, ekkor adták át először a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. Az oktatási tárca közlése szerint a most véget érő tanévben összesen 196 132 pedagógus állt a katedrára. Közoktatásban foglalkoztatott főállású pedagógusok száma 173 756, a felsőoktatásban pedig összesen 22 376 pedagógus dolgozik.

Az idei pedagógusnap alkalmából a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok eredményes nevelő-oktató munkájának, fejlesztő tevékenységének elismeréseként Teleki Blanka-díjat alapított az oktatási tárca vezetője. A szaktárca a pedagógusnap alkalmából azokat a tanárokat, akik életpályájukkal fejezték ki elkötelezettségüket a pedagógus élethivatás mellett, Eötvös József-díjjal, míg a kiemelkedő kollégiumi pedagógiai munkát Tessedik Sámuel-díjjal jutalmazza.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik