Belföld

Bizottsági igen két miniszterjelöltre

Az országgyűlés illetékes bizottságai alkalmasnak találták a miniszteri poszt betöltésére Szűcs Erika szociális és munkaügyi, és Molnár Károly kutatásfejlesztési tárca nélküli miniszterjelöltet.

Szűcs Erikát 13 igen és 8 nem szavazat mellett találta alkalmasnak az oktatási bizottság. A miniszterjelölt szerint Magyarország számára a felemelkedés legalapvetőbb pillére a képzés és az oktatás. Ezért pedig jóval több embert kell jóval magasabb képzési színvonalra eljuttatni – tette hozzá. Problémának nevezte, hogy az álláskeresők 40-50 százaléka csupán nyolc általános iskolai végzettséggel bír. Napjainkban a képzés iránti érdeklődés eltolódott a felsőoktatás felé, s a középfokú végzettséget nyújtó képzések társadalmi presztízse jelentősen csökkent, a képzőrendszer rossz állapotba került.

Az ülésen több ellenzéki képviselő a jelölt életútját bírálta, Pósán László (Fidesz) méltatlannak nevezte miniszterré jelölését. Képviselőtársával, Révész Máriusszal együtt arról beszélt, hogy a leendő miniszter annak az ETL vállalatnak volt felügyelő-bizottsági tagja, amely ellen később eljárás indult. Felrótták neki azt is, hogy a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank, amelynek korábban vezérigazgatója volt, csődbe ment. A szakképzés kapcsán Pálinkás József (Fidesz) a tervezett konkrét intézkedéseket hiányolta. Szűcs Erika azt mondta, hogy először szeretné áttekinteni az elődei tevékenységét, és azt ígérte, hogy ellenőrzi az egyes intézkedésekhez rendelt forrásokat.

A parlament oktatási bizottsága 13 igen, 4 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta Molnár Károly jelölését. A Műegyetem rektora bemutatkozásában az oktatás, a kutatás, az innováció és a gazdaság hatékony együttműködését szorgalmazta, és a források jobb elosztását ígérte a jövőre nézve. Célként jelölte meg, hogy a területtel foglalkozó egyes tárcák tevékenységét összehangolja, véleménye szerint a centralizáció a hatékonyságot növelni fogja. A leendő miniszter a szétaprózott projektek helyett a kiemelt programokat részesítené előnyben, s fontosnak tartja, hogy a pályázati rendszer átlátható, tiszta és mindenki számára ellenőrizhető legyen.

Ellenzéki felvetésre, a felsőoktatás fizetőssé tétele kapcsán azt mondta, hogy vállalja, amit tett. Korábban nem a tandíj, hanem a fejlesztési részhozzájárulás bevezetését támogatta a rektori konferencia, de már februárban – még a népszavazás eredménye előtt – jelezték, hogy ez sem oldaná meg a felsőoktatás problémáit. Nem tartja magát a fizetős felsőoktatás „felkent támogatójának”, hanem az igazságos képzés híve.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik