A volt szóvivőt a Deport’56 jelentette fel, miután nyilvánosságra került egy hangfelvétel, melyen egy 2006 őszi rendőri túlkapás bírósági targyalásával kapcsolatban Varga Gergely azt állította, hogy „rendőr kollégáktól” tudja, hogy nem az elkövetők ülnek a vádlottak padján. Az őrizetesverés tényét nem vitatta, az szerinte is megtörtént.
A Központi Nyomozó Főügyészség a hangfelvételt mellőzve, a Varga Gergely által megfenyegetett sértettek és a többi szemtanú meghallgatása nélkül, kizárólag a bennfentes ügyész „igazoló jelentése” alapján utasította el a feljelentéseket.
Nem történt semmi
A Deport’56 feljelentéseit február elején a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította, és megtagadta a nyomozást. A Keresztes Imre, címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész által szignált határozat szerint nem történtek bűncselekmények.
Az Indexnek nyilatkozott az ügyben Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet elnöke, aki szerint nem meglepő, hogy a feljelentett ügyész, jogvégzett ember lévén, pontosan tudja, hogyan lehet kibújni a felelősségre vonás alól egy ilyen ügyben.
A „valótlan, alaptalan tényeket állítottam” védekezés eredményezheti egy esetleges büntetőeljárás kudarcát. Az ugyanakkor Dénes szerint szinte biztos, hogy ha nem egy ügyészről lenne szó, ennél kisebb súlyú kijelentésért is indulna büntetőeljárás.
Tudattartalom
Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság jogvédő szervezet elnöke az Indexnek azt mondta, hogy szerinte annak megítélése, hogy Varga Gergely elkövette-e a mentő körülmény elhallgatásának bűntettét, kizárólag az ő tudattartalmának vizsgálatán múlik, és ezért ha kitart azon állítása mellett, hogy valójában nincs információja az elkövetőkről, büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni.
A Deport’56 a Legfőbb Ügyészségen panaszolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség elutasító határozatát.
