Belföld

Ligabotrány a rákbetegek körül

Rajnai Attila, az ÉS állandó riportere két évvel ezelőtt belépett a Magyar Rákellenes Ligába, hogy belelásson a civilszervezet belső életébe. Vizsgálatok, perek, belső személyi ellentétek tarkítják napjaik nagy részét.

Január végén a Fővárosi Főügyészség – a szervezet alapszabályi hiányosságai, törvénysértő rendelkezései és működési gyakorlata miatt – többrendbeli felszólalással élt a ligával szemben. A Fővárosi Bíróság egyébként a múlt év végén hatályon kívül helyezte a liga 2006-os országos közgyűlésének összes határozatát, a 2007. évi határozatok megsemmisítéséért indított per pedig nem fejeződött be. A liga elnöksége ennek ellenére még nem változtatott a működésén; viszonválaszul kezdeményezte a per megindítójának kizárását a szervezetből – számol be Rajnai a jelenlegi helyzetről.

Botrány botrány hátán

A liga budapesti szervezetének 2007. február 13-i vezetőségválasztó közgyűlése is botrányba fulladt. A közgyűlést egy 10 négyzetméteres terembe hívták össze, amibe persze a több mint 100 megjelent nem fért be. „A különböző stádiumban lévő idős rákbetegek kénytelenek voltak a folyosón ácsorogni, ahol, a nyitott ajtók ellenére, alig lehetett követni a bent zajló eseményeket” – derült ki már az elején.

A közgyűlés a továbbiakban alapszabályi vitákba torkollott: Vasváry Artúrné, a szervezet országos vezetője próbálta átvenni az irányítást, de őt is lehurrogták. „Ekkor szót kért Márton György, a Szent István Kórház alapszervezetének elnöke, aki fel szerette volna olvasni az ide vonatkozó részt az alapszabályból, de Vasváry Artúrné nekitámadt, mivel Márton a liga működésével kapcsolatban bírósághoz fordult. Hozzátette: aki nem akar a liga tagja lenni, annak jogában áll másik szervezetet alapítani! Erre Márton György is felemelte a hangját és azt mondta, szélhámosság, amit az elnök asszony állít, majd megpróbálta felolvasni a regionális szervezetekre vonatkozó szabályzatot.”

A vita tárgya egyébként az volt, hogy ki szavazatképes a megjelentek közül, ki nem az. Vasváryné azt állította, hogy minden 50 tag alá tartozik egy küldött. Az alapszabály szerint viszont: „A regionális közgyűlés határozatképes, ha a regionális szervezet tagjainak több mint 50 százaléka jelen van. A határozatképtelenség miatt azonos napirenddel tartott új közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.” Amit Vasváryné emlegetett, az az országos közgyűlésre vonatkozik.

Kinek mi az érdeke

Vajó Péter, fővárosi elnökjelölt elmondta: az országos vezetés pontosan ismeri az ide vonatkozó jogszabályokat, csak ha az érdeke úgy kívánja, nem akar róla tudomást venni. Véleménye szerint az volt az alapvető probléma, hogy a Szent István Kórház szervezete őt – akit közismerten nem kedvel az elnök asszony – jelölte elnöknek. Megválasztási esélyeit pedig csak úgy tudták csökkenteni, hogy az országos közgyűlés szabályzatát, vagyis a küldötti szavazást próbálták ráhúzni a fővárosi elnökválasztó közgyűlésre. „A hangos vita végül odáig fajult, hogy a budapesti elnökség Vasváry Artúrné vezetésével elhagyta a termet, így a közgyűlés határozatképtelenné vált.” Az alapszabály értelmében a helyükön maradók egy óra múlva újra összejöttek és leváltották az addigi vezetőt, valamint kinevezték Vajó Pétert.

(A teljes cikk az ÉS-ben olvasható!)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik