Belföld

Az eü-törvényről is népszavaznánk?

Megoszlik a szakemberek véleménye arról, lehet-, illetve lesz-e népszavazás Magyarországon az egészségbiztosítás rendszeréről. A távirati iroda erről alkotmányjogászokat és politológusokat kérdezett.

A népszavazáson felteendő kérdés – amelyet az Országos Választási Bizottság (OVB) hitelesített, majd az Alkotmánybíróság jóváhagyott – Albert Zsolt és felesége nevéhez fűződik, és úgy szól: “Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?”.

Korábban Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke is kezdeményezett népszavazást az egészségbiztosítás átalakításáról, de kérdéseit az OVB – hatáskör hiányára hivatkozva – egyhangúlag elutasította. Halmai Gábor egyetemi tanár, az OVB elnökhelyettese azt azzal magyarázza, hogy a kérdésekből nem lehet népszavazás, mivel az általa kezdeményezett, úgynevezett megerősítő referendum fogalmilag nem ismer hitelesítési eljárást, így az OVB-nek nincs hatásköre dönteni róla.

A másik, az Alkotmánybíróság által már hitelesített kérdéssel kapcsolatban viszont hangsúlyozta, hogy ha összegyűlik a szükséges számú aláírás, el kell rendelni a referendumot. Erről a kérdésről, amely konkrétan nem említi egészségbiztosítási törvényt az OVB elnökhelyettese elmondta, a törvényhozónak kell majd tudnia értelmezni, milyen mértékben vonatkozik a konkrét jogszabályra.

Ha lesz, nem lesz

Lövétei István alkotmányjogász a Morvai Krisztina-féle kérdésekről úgy vélte, mivel újra kell tárgyalni a törvényt, ezért jelenleg nincs jogszabály az egészségbiztosítókról, tehát a Civil Jogász Bizottság társelnöke rosszul hivatkozik kérdésében a törvényre. Ha a parlamenti újratárgyalás és elfogadás után a köztársasági elnök aláírja a jogszabályt, nem lesz lehetőség újabb népszavazási kérdés megfogalmazására, mert időközben a törvény hatályba lép.

Lövétei István szerint az Alkotmánybíróság által hitelesített kérdés viszont független az egészségbiztosítási törvénytől, még akkor is, ha a jogszabályt újra elfogadják, mert a kérdés tartalmilag nem ellentétes a törvényjavaslatban foglaltakkal. Ebben az esetben valószínű a népszavazás megtartása erről a kérdésről.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdésben az üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítás kifejezés szerepel, ugyanakkor a törvény szerint pénztárból lenne több, a biztosítási rendszer átszervezése pedig nem üzleti alapú, mert a javaslat szerint megmaradna az egységes társadalombiztosítás.

Párt nélkül nem megy

Az MTI-nek nyilatkozó politológusok szerint a második népszavazáshoz szükséges kétszázezer aláírás valószínűleg csak akkor gyűjthető össze, ha valamelyik párt a kezdeményezés mögé áll.

Kiszelly Zoltán politológus és Juhász Attila, a Political Capital elemzője egyetértett abban, hogy a Fidesz saját referendumáig nem ösztönzi majd nyíltan a második népszavazást. A politológusok szerint kétséges, hogy megvalósul-e az egészségbiztosítási rendszerről szóló referendum.

Kiszelly Zoltán úgy vélte: egyebek mellett attól függ, lesz-e második népszavazás az idén, hogy milyen politikai reakciókat vált majd ki a várhatóan tavaszi referendum. Elképzelhető ugyanis, hogy az első népszavazás eredménye már komoly változást hoz a kormány munkájában, így pedig kisebb figyelem juthat a másodikra – tette hozzá.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.