Alapvető változtatást nem tervezünk, kiegészítő indítványok elképzelhetőek, de ezekről még nincs döntés – közölte az egészségügyi bizottság szocialista elnöke. A módosító indítványok várhatóan a garanciarendszert erősítik majd, Sólyom László államfő észrevételeihez kapcsolódva. Kökény szerint a törvény, amelynek újbóli záróvitája február 11-én lesz a parlamentben, megkapja a szükséges többséget, és várhatóan másfél hónapos csúszással lép hatályba.
Konferenciákat, vitafórumot szerveznek
Elképzelhetőnek tartanak az országos kockázatközösségi alappal kapcsolatban olyan kiegészítést, miszerint rendelet helyett törvény állapítsa meg évente az alapból finanszírozott ellátások körét. A következő egy hónapban „a számok nyelvén” kellene megnézni, hogy a kockázatközösségi alap és a fejkvóta tekintetében mi mit jelent. Arra ösztönözzük az egészségügyi minisztériumot, hogy ezeken a területeken végezzenek számításokat – fűzte hozzá.
Kökény: nem lesz alapvetõ változás (fotó: MTI)
Célszerű lenne a szakmai és a betegszervezeteknek, a befektetőknek konferenciákat szervezni, ahol ismertetik a törvényt, és vitafórumként is működnének. A köztársasági elnök versennyel kapcsolatos észrevételeire azt mondta: lehet a versenyt erősíteni a törvényben, de az a szolidaritás gyengítését eredményezné. Az MSZP azért nem támogatta a klasszikus több-biztosítós rendszert, mert abban a szolidaritás mértéke nem megfelelő – hangoztatta.
Meglesz a többség
A biztosítók jogaival kapcsolatos kritikákra elmondta: a kisebbségi részvényeket megvásárlóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy ebben a rendszerben nem biztosítóként fognak viselkedni, hanem befektetőként. A működési költséggel kapcsolatos elnöki aggályok sem megalapozottak. Ha hatékonyabb működést szeretnénk, akkor növelni kell ezeket a kiadásokat – közölte, hozzátéve: nem zárja ki, hogy a működési többletköltség egy részét az államháztartás teszi be a rendszerbe.
Nincs olyan politikai szándék, amely szerint a magánszereplők tulajdonának mértékét növelnék a pénztárakban – mondta. Az elfogadott, de ki nem hirdetett törvény szerint a magánbefektetők 49 százalékos tulajdont szerezhetnek a pénztárakban.
A képviselő szerint a törvény, amelynek újbóli záróvitája február 11-én lesz a parlamentben, megkapja a szükséges többséget, és várhatóan másfél hónapos csúszással lép hatályba. „Nem érzékeltem azt, hogy a képviselőtársaim körében gyökeresen más hangulat lenne” – fűzte hozzá Kökény Mihály.
Fidesz: Nem engednek a hatalmi gőgből
Úgy tűnik, a kormánypártok döntöttek az egészségügy átalakításáról – reagált Kökény Mihály szavaira a Fidesz szóvivője. „Úgy tűnik, hogy kormányzó pártok döntöttek, döntöttek és nem engednek az eddig megtapasztalt agresszivitásból, nem engednek a hatalmi gőgből, nem engednek az üzleti érdekekből sem” – fogalmazott Szijjártó Péter. Megismételte: új törvényre van szükség, és a Fidesz elutasítja az egészségügy privatizálását.
A Fidesz kormányzati agresszióról beszél (fotó: MTI)
Sólyom László december 27-én döntött úgy, hogy nem írja alá az egészségbiztosítási pénzárakról szóló törvényt, és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A törvénnyel nem értek egyet, nem írom alá, nem hirdetem ki” – jelentette be döntését az államfő. Indoklásként hozzátette, hogy az egészségügyi ellátás átalakítását ő is szükségesnek tartja éppen úgy, mint a nyugdíjrendszerét. Az átalakításnak azzal a módjával szemben viszont, amelyet az egészségbiztosítási törvénynél alkalmaztak, súlyos kifogásai vannak.
