Kevesebb tejet iszunk
Magyarországon idén szeptemberben 6,4 százalék volt az infláció, azonban az élelmiszerek átlagosan ezt meghaladó mértékben, 9,8 százalékkal drágultak. A tej fogyasztói álagára 2007 szeptemberében jelentősebben, 13,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakában mérthez képest. A jelentős tejáremelkedés hátterében leginkább a világszerte tapasztalható tejhiány áll, melyet az ázsiai térség – leginkább Kína – megnövekedett igényei generálnak. A megnövekedett kereslet eredményeképpen a tejtermelők kedvezőbb áron tudják exportálni a tejet, ami összességében a belföldi piacon is dráguláshoz vezet.
Mind a négy országban többségben vannak a tudatos vásárlók, azonban a csehek és a szlovákok inkább az adott termékektől teszik függővé a mustrát, a magyar és lengyel „gyanakvó alapossággal” szemben.
Van egy híre, fotója, videója? Töltse fel az FN Tudósítóra!
A magyar és a lengyel vásárlók közel negyede soha nem nézi meg, mit tartalmaz az általa vásárolt étel. Pedig a hazai fogyasztók gyanakvását az évről-évre egyre nagyobb piaci értékben előforduló élelmiszerhamisítási botrányok is erősíthetnék.
Míg a politika az ellenőrzéséket végző intézmények folyamatos átalakításával próbál lépni a biztonságos élelmiszerek érdekében, addig a mértékadó piaci szereplők egyre több alkalommal szólalnak fel a büntetőjogi szigorítás mellett. Nem csoda, hiszen az élelmiszeripar tisztességes szereplőinek milliárdos károkat okoznak az egyre gyakoribb átcímkézési és hamisítási ügyek – állapítja meg a legújabb Társadalmi Klíma Riport.
Figyelünk a lejáratra
Nincs jelentős különbség a visegrádi országok élelmiszervásárlási szokásai között. A magyarok 77, a csehek 76, a lengyelek és szlovákok 75-75 százaléka vizsgálja meg több-kevesebb rendszerességgel az élelmiszerek szavatossági idejét.
Minden negyedik magyar és lengyel polgár soha nem ellenőrzi, hogy az általa vásárolt élelmiszer miből készül, Szlovákiában minden ötödik, míg Csehországban minden hetedik polgárra jellemző ez a kevéssé tudatos fogyasztói viselkedés.
Gondosabbak a nők
A magyarok esetében a kutatási eredmények megerősítették a sztereotípiákat: a nők gondosabbak és körültekintőbbek az élelmiszervásárlásnál, mint a férfiak. A nők 82, míg a férfiak 72 százaléka ellenőrzi rendszeresen a szavatossági időt. A felmérésből az is kiderült, hogy minden hatodik háziasszonynak érdemes megvizsgálnia, amit a férje vásárol, hiszen a férfiak 16 százaléka soha nem ellenőrzi romlott-e az általa megvásárolt élelmiszer.
Nem mindegy, mit eszünk (Fotó: MTI)
A kutatás alapján a Budapesten élő fogyasztók bizonyultak a legtudatosabb élelmiszervásárlónak. A fővárosban a vásárlók 85 százaléka ellenőrzi rendszeresen a szavatossági időt, a vidéki városokban és a községekben ez az arány 75 százalékos. A fiatalok és a középkorúak között nincs jelentős különbség abban a tekintetben, hogy milyen rendszerességgel ellenőrzik a megvásárolni kívánt terméket, szemben az idősekkel, akik jóval kevésbé tudatos vásárlónak bizonyultak. Tíz fiatalból és középkorúból nyolc rendszeresen ellenőrzi a szavatossági időt, míg a nyugdíjasoknál kevesebb, mint tízből heten (67 százalék) teszik meg ugyanezt.
A politika szigorít
A politikai erők nagy figyelmet szentelnek az élelmiszerbiztonsági kérdéseknek, hiszen ezen a területen egyszerűen fogalmazhatnak meg biztonságpárti üzeneteket a választóknak. A Fidesz decemberre hosszú távú pártprogrammal előállni szándékozó „Jövőnk vitasorozata” önálló fejezetet szentelt a kérdésnek, míg a kormány frissen indított „Fair Play” kampánya a feketegazdaság visszaszorítását az élelmiszerpiac terén is lényegesnek tartja.
Forrás: Tárki
Az eddigi legnagyobb hazai élelmiszerhamisítási botrány – a tavaly decemberi M.E.G.A. Trade-ügy – idején az ellenzék és a piaci szereplőket képviselő egyes terméktanácsok is követelték a büntetőtörvénykönyv szigorítását, ez azonban a mai napig nem következett be.
Új felügyelet
A kormányzat a helyzet súlyosbodására idén az élelmiszerbiztonságot felügyelő intézményi háló szinte már menetrendszerű átszervezésével reagált, a központosított szervezet irányítását földművelési tárcához rendelte, és kilátásba helyezte az önálló élelmiszerbiztonsági törvény megalkotását.
A 2007 októberében felállt új szervezet egységesíti az állategészségügyi hatóságok és a tisztiorvosi szolgálat erőit a fogyasztók védelme érdekében. Nem könnyű az intézmények munkájának értékelése. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a kevesebb napvilágra került eset, vagy éppen a nagyobb mennyiségben megtalált veszélyes áru jelenthet nagyobb nyugalmat a fogyasztóknak.
Feketegazdaság
Az élelmiszerekkel kapcsolatos bizonytalanságok a tisztességes piaci szereplőknek ártanak a legtöbbet. Nemcsak a feketegazdaság az élelmiszeriparon belül közel akár 40 százalékosra becsült arányán keresztül éri kár a termelőket, de a keresletet visszaszorító folyamatos botrányok is megtizedelik az ágazat bevételét.
A piaci szereplők azonban felismerték a kommunikációs és márkaépítési lehetőséget abban a tényben, hogy éppen az import élelmiszerek kapcsán történik a legtöbb visszaélés. A húságazat több kampányt is indított annak bizonyítására, hogy az ellenőrzött hazai húsáru a biztonságos választás.
Kevés a büntetés
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiszabott, összesen több száz milliós nagyságrendű bírságok sem bírnak kellő visszatartó erővel, mivel a várható tisztességtelen profitból bőven fedezhetőek. Ráadásul, számos jogi kiskapu teszi lehetővé, hogy a rajtakapott vállalkozások folytassák jogsértő tevékenységüket. A bírságok további emelése mellett a nyilvánosság lehetne a megfelelő visszatartó erő: egy olyan feketelista, amin egyértelműen kiderül, hol, milyen visszásságokat találtak az ellenőrzések során. 2007 elején maga Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy az állat- és növényvédelmi intézetek vizsgálati eredményei – bár közérdekű adatok – nem megismerhetőek.
