Még az idén elkezdhetik bontani a Csepelre tervezett gerincút helyén álló házakat. Szlávik Zoltán, a csepeli önkormányzat beruházási főtanácsadója a FigyelőNet megkeresésére elmondta, már csak egy ingatlan van, melynek tulajdonosaival nem sikerült megegyezni, de a peres ügy várhatóan heteken belül lezárul.
A helyszínen járva ugyanakkor feltűnő, hogy a bontásra váró épületek – és néhány már beomlott ház – mellett több ház kéménye füstöl, ruhák száradnak az udvaron. A lakók, mikor megtudták, hogy az épülő, új út ügyében kérdezzük őket, nem akartak nyilatkozni. Mindössze egy középkorú férfi elegyedett velünk szóba, de ő arra hivatkozott, hogy a közelmúltban költöztek ide, így nem ismeri a helyi viszonyokat. 
A kerületi önkormányzat adatai szerint négy-öt család valóban nem költözött ki. Mint Szlávik Zoltántól megtudtuk, ezek a családok felvették ugyan a házaik kisajátításáért járó pénzt, és a közigazgatási határozat is megszületett, hogy ki kell költözniük, ám eddig mégsem mentek el.
Van egy híre, fotója, videója? Töltse fel az FN Tudósítóra!
A fővárosi beruházású csepeli gerincút kiviteli terveit egyébként még nem engedélyezték, így a tényleges útépítés várhatóan jövő nyáron kezdődhetne meg, a forgalom pedig 2010-ben indulhat meg a kétszer kétsávosra tervezett 2,4 kilométer hosszú gyűjtő főútvonal megépítése után. A tervek szerint a nyomvonal mentén zöld sáv és kerékpárút halad. A közel hatmilliárd forintos beruházást a második Nemzeti Fejlesztési Tervből finanszíroznák.
Út, aluljáró
2010-re egy másik jelentős útépítés is befejeződik Csepelen. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó beruházás keretében egy háromszáz méter hosszú út épül, amely a Csepel belvárosába vezető Szabadkikötő út északi részéről ágazik le, s egy kétszer egysávos aluljáróval halad át a Szabadkikötő út és egyben a csepeli HÉV töltése alatt.
A főváros szennyvíztisztítási rendszerét és technológiáját az Élő Duna projekt keretében korszerűsítik: a fejlesztés lehetővé teszi, hogy a folyóba visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 50 százalék alatti értékről 95 százalékra emelkedjen. A Budapesten egy nap alatt keletkező 600 ezer köbméter szennyvízből 350 ezer köbméternyit kezel majd az új szennyvíztisztító.
A központi szennyvíztisztító telep létrehozásán túl a projekthez tartozik a budai főgyűjtő csatorna, három átemelő telep, a ferencvárosi, az albertfalvai, valamint a kelenföldi, illetve a folyó alatti átvezetések, a csepeli árvízvédelmi mű, a komposztáló telep, valamint a külső közlekedési infrastruktúra megépítése is.
A teljes beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, aminek 65 százalékát a közösség finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja. A bekötőút költsége több mint 1,8 milliárd forintra tehető.
