A Fidesz és a KDNP 148 képviselője nyolc kérdésben kezdeményez népszavazást, ha az ötpárti tárgyalások nem vezetnek eredményre. Navracsics Tibor, a Fidesz, és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője szerdán közölte: zsarolásnak tartják Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfői bejelentését, hogy népszavazást kezdeményez a közélet tisztaságát célzó javaslatairól, ha a parlament nem támogatja azokat. Semjén Zsolt azt mondta, a kormányfő “ámokfutása” helyett az átlátható és tiszta viszonyok megteremtéséhez ötpárti konszenzusra van szükség, és ha Gyurcsány Ferenc átlép az ötpárti tárgyalásokon, akkor benyújtják népszavazási kezdeményezésüket.
Navracsics Tibor kifejtette: azokban a kérdésekben kezdeményeznek referendumot, amelyek közül több már szerepelt az Országgyűlés előtt, de nem került napirendre. A két ellenzéki párt többek között kisebb parlamentről, a kormánytagok, a képviselők tiszteletdíjáról, a politikai reklámokról kezdeményezne népszavazást.
Lapunk megkereste Rytkó Emíliát, az Országos Választási Iroda vezetőjét, aki közölte, szerda délutánig még sem a miniszterelnöktől, sem a Fidesztől nem érkeztek hozzájuk kérdések.
A kormány több kérdésben egyetért
A kormány egyetért a Fidesznek azzal a javaslatával, hogy hozzák nyilvánosságra a miniszterek és az államtitkárok juttatásait, a kormánytagok és az országgyűlési képviselők adóbevallásait, támogatja a kisebb parlamentet célzó javaslatot, továbbá örömmel veszi tudomásul, hogy az ellenzéki párt átvette a kötelező vagyonvizsgálatra vonatkozó miniszterelnöki javaslatot – mondta Budai Bernadett.
Navracsics Tibor és Semjén Zsolt – ismét a néphez fordulnának (Fotó: MTI)
A kormányszóvivő szerint a Fidesz javaslatainak szakmai színvonala eltérő. Mint hozzátette, a képviselői javadalmazás átláthatóságával kapcsolatban várják a legnagyobb ellenzéki párt javaslatát, viszont átgondolatlannak tartják a miniszterek fizetéscsökkentésére és a politikai hirdetésekre irányuló kezdeményezést.
Pontok jobbról és balról
Jobboldali pontok
– kisebb törvényhozás, kétszáz fős parlament
– nyilvános miniszterelnöki, miniszterei, államtitkári és a képviseli éves adóbevallás
– évente vizsgálnák a kormány tagjainak vagyongyarapodását
– a képviselők tiszteletdíját, költségtérítését, és kedvezményét az euró bevezetésig nem emelné az ellenzék.
– a kormánytagok fizetését a 2002 végéig hatályban lévő szabályok szerint határoznák meg
– minden egyes kormánytag személyre szóló juttatásait nyilvánosságra hozná
– betiltanák a médiában és szabadtéren megjelenő politikai hirdetéseket
– szigorítanák a reklámszabályokat, kormány, önkormányzat, költségvetési szerv nem hirdethetne a jövőben
Baloldali pontok
– átlátható kampány- és pártfinanszírozás
– a pártok ifjúsági szervezetei legyenek részei a pártfinanszírozásnak
– pártközeli civilek ne kapjanak közpénzt
– megalkotják Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi szabályát
– vagyonosodási vizsgálat elrendelése fontos köztisztviselőknél, minisztériumi vezetőknél, képviselőknél
– főállású képviselőség megteremtése 2010-től
– képviselői tiszteletdíjak rendezése
—-Lendvai: árulkodó a Fidesz beadványa—-
A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint jó, hogy a Fidesz is elkezdett gondolkozni a közélet tisztaságát, a demokrácia átlátható működését szolgáló eszközökön. A Fidesz szíve joga, hogy javaslatokat tegyen a parlamentnek, vagy akár népszavazást kezdeményezzen – áll Lendvai Ildikó közleményében. Az MSZP frakcióvezetője az ellenzéki pártok felvetésére úgy reagált, a szocialisták szívesen tárgyalnak a parlament létszámának csökkentéséről, ezt kiegészítve az olcsóbb és egyszerűbb egyfordulós választásról, a kormánytagok, politikusok fizetésének és vagyonának – eddig is meglévő, de tovább szélesíthető – nyilvánosságáról.
Lendvai szerint azonban árulkodó, hogy a Fidesz javaslatai közül hiányzik a pártfinanszírozás teljes rendbetétele, a pártok ifjúsági szervezeteinek nyilvános és legális, a rejtekutakat tiltó finanszírozása. „Egy szó sem esik a civil szféra depolitizálásáról, a képviselői költségelszámolások számlához kötéséről, arról, hogy legyen tilos ál-civilszervezeteket felhasználni a kampányköltségek elcsalására” – fogalmaz a frakcióvezető.
Az SZDSZ és az MDF kimaradna
Az SZDSZ részéről Kóka János pártelnök bejelentette, pártja nem száll be a Fidesz és az MSZP népszavazási versenyébe. A liberális párt arra kéri a pártokat, hogy próbáljanak meg közösen megoldást találni – hangsúlyozta Kóka János. Az SZDSZ kezdeményezésére szerda délután ötpárti egyeztetés lesz a közélet tisztaságát célzó javaslatról. Ezen az SZDSZ delegációját Eörsi Mátyás frakcióvezető vezeti, mellette Gusztos Péter és Hankó Faragó Miklós képviseli a liberális pártot.
“Szerdán kezdjük, és ha kell, a következő hetekben akár naponta, akár hétvégén is készek vagyunk tárgyalni annak érdekében, hogy megtaláljuk a megoldást ezekre a kérdésekre” – fogalmazott Kóka.
A Magyar Demokrata Fórum úgy véli, a parlamenti pártoknak ideje lenne befejezniük ezt a paródiát, és a hatalomhajhász népszavazási-dömping helyett ismét felvenni a munkát, amiért az adófizetők pénzéből fizetésüket kapják – áll Dávid Ibolya MDF elnök közleményében. Mint írja, az MDF képviselőin kívül minden parlamenti párt politikusa a választókkal kívánja a továbbiakban elvégeztetni azt a munkát, amiért elvileg a fizetését kapja. Eddig két népszavazás volt, ami az ország érdekeit szolgálta (EU, NATO), a ma napirenden lévők azonban csak Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor hatalmi érdekeit szolgálják.
Csak 2014-ben módosítanának
A képviselők idegenkedve fogadták, a kormánykabinet kínálta javaslatokat. Az elégedetlenkedő honatyák miatt Gyurcsány némileg módosította a tervezetet, így csak a következő évtizedben (2011 vagy 2014) vezetnék be a főállású képviselők intézményét.
Emellett – az átláthatóság jegyében – a miniszterelnök ötmilliárd forintra emelné évente a pártok támogatását, amit megduplázna a választási évben.
Népszavazás és parlamenti voksolás is lehet
A jogszabályok szerint az sem kizárt, hogy a parlament törvényt hoz bizonyos kérdésekben, ezt követően pedig népszavazást is tartanak ugyanarról. „Erre vonatkozóan nincs semmilyen tilalom, igaz, nem lenne sok értelme, hiszen a népszavazás célja éppen az, hogy a nép visszaveszi a kezdeményezést az Országgyűléstől” – mondta lapunknak Tóth Zoltán.
A választási szakértő hozzátette: ha a Fidesz még a parlamenti voksolás előtt benyújtja a népszavazási kezdeményezését, akkor függetlenül attól, hogy átmegy-e a törvényjavaslat, megtarthatják a referendumot. „A népszavazás lehet megerősítő vagy hatályon kívül helyező is, így ha megszavazzák a pontokat a Parlamentben, azt utólag megerősítheti vagy éppen elvetheti a nép” – mondta Tóth Zoltán.
