Az Igazságügyi Minisztérium által készített javaslatról a tárca civilisztikai szakállamtitkára beszélt az MTI megkeresésére. Gadó Gábor szerint a módosítás egy régóta fennálló szabályozási nehézséget oldana meg. Habár a hatályos polgári törvénykönyv védi a személyhez fűződő jogokat – így az emberi méltóságot, a jó hírnevet –, nem biztosítja a fellépés lehetőségét akkor, ha a jogsérelemnek az illető nem kifejezetten a címzettje. A mostani tervezet szerint azonban bárki, aki sértve érzi magát egy gyalázkodó kijelentés miatt, jogi úton kérhetne elégtételt.
Gadó Gábor a javaslat másik fontos céljának nevezte, hogy ha a sértő kijelentés címzettje a jogsérelem ellen nem tud vagy nem akar saját maga fellépni, akkor ezt az erre a célra létrejött jogvédő szervezetek megtehessék helyette. Példaként említette, hogy ha valaki a gyűlöletkeltő beszéd ellen azért nem lép fel, mert attól tart, hogy utóbb felismerik és retorzió éri, vagy nincs hozzá elegendő jogi tudása, esetleg nincs a jogi fellépéshez szükséges anyagi forrása, akkor a jogvédő társadalmi szervezet is felléphet az érdekében úgynevezett közérdekű kereset formájában.
A szakállamtitkár hangsúlyozta: a tervek szerint abban az esetben, ha civilszervezet lépne fel jogi úton és nyerne kártérítést, akkor az így befolyt összeget a sérelmet szenvedett közösség érdekében és céljaira kellene felhasználni. Ha magánszemély perel, akkor a kártérítés őt illetné.
