Kétoldali népszavazás egy időben?

A Fidesz frakcióvezetője közölte: hétfőn pontban 16 órakor ismét benyújtották három témában népszavazási kezdeményezésüket, majd 16 óra 1 perckor egy magánszemély e-mailben ugyanezen témákban, de más tartalommal nyújtott be népszavazási kérdéseket az Országos Választási Bizottsághoz (OVB).

Navracsics Tibor emlékeztetett arra, hogy ilyen esetben egy alkotmánybírósági határozat szerint a megelőzés elvét kell figyelembe venni, vagyis azonos kötőerejű kezdeményezés esetén a korábban benyújtott kérdések az irányadók, így a Fidesz kérdései védettséget élveznek.

A legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője még egy érvet említett ennek alátámasztására. Mint mondta, egy korábbi ülésén az OVB is úgy foglalt állást, hogy az érkezési határidőt mint objektív rendezőelvet kell tiszteletben tartani. “Ilyen szempontból a 16.01-kor érkezett kérdés csak fölösleges zavarkeltés” – tette hozzá Navracsics Tibor. Kiemelte: a Fidesz kérdéseit pontban 16 órakor nyújtották be az OVB-hez, a K. L. monogrammal e-mailben küldött kérdések pedig egy perccel később, 16.01-kor érkeztek.

A szakértő szerint Navracsicsnak nincs igaza

A választási szakember szerint azonban ez nincs így. Mint Tóth Zoltán lapunkak elmondta, a törvényben a beérkezés kérdése nincs szabályozva. “Az Alkotmánybíróság foglalkozott egyszer az üggyel, és egy indoklásában kifejti, hogy a lakosság által benyújtott kezdeményezés megelőzi a kormány által előterjesztettet. A Fidesz nyilván erre alapozza álláspontját, ez azonban nem jogszabályban lefektetett regula” – hangsúlyozta az Európai Választási Szakértők vezetője.

Hozzátette: ha a beadványok tárgya jogszerű, valamennyit átengedheti az OVB, így az is elképzelhető Tóth Zoltán szerint, hogy a Fidesz három és a magánszemély által benyújtott szintén három, egyébként azonos témájú kérdésekről egy napon szavazhatunk. “Joghézag van, ami egyrészt abból következik, hogy a népszavazásról három különböző törvény rendelkezik, másrészt a politikusok bizonyos helyzetekben ezeket szándékosan felnagyítják” – véli Tóth Zoltán.

Az OVB elnöke, Szigeti Péter lapunknak elmondta: július 18-án délután öt órától tárgyalja a testület a két beadványt.

Ficzere Navracsiccsal ért egyet

Az Alkotmánybíróság (Ab) 1997-es határozata szerint “azonos kötőerejű”, tehát két kötelező vagy két mérlegelési jogkörbe tartozó népszavazási kérdés kezdeményezése esetén a megelőzés elve az irányadó – jelentette ki Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság (OVB) korábbi elnöke. Elmondta: a népszavazási törvény egyik passzusa szerint amennyiben az OVB hitelesítette egy népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét, ugyanolyan tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyűjtő ívek újabb mintapéldánya, illetve nem indítható újabb népszavazási kezdeményezés. Érdemi vizsgálat nélkül elutasítható a már hitelesített kérdéssel ugyanolyan tartalmú kérdés – hangsúlyozta a jogászprofesszor.

Szólt arról, hogy a választási bizottságnak kell vizsgálnia, a Fidesz által benyújtott kezdeményezések ugyanolyan tartalmúak-e, mint azok a kérdések, amelyek egy magánszemélytől érkeztek a választási testülethez.

Ficzere Lajos arra is rámutatott, hogy az Alkotmánybíróság egyik határozata szerint sem az OVB, sem az Ab nem vizsgálhatja a kérdés célszerűségét a hitelesítéssel összefüggésben. Ugyanakkor elemeznie kell, hogy a döntés a kérdésről az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e, ütközik-e az alkotmányban meghatározott tilalmazott tárgykörbe, egyértelmű-e a kérdés megfogalmazása, továbbá megfelel-e az aláírásgyűjtő ív adattartalma a jogszabályi előírásoknak.

A kormány szerint nem a szavazás a lényeg a Fidesznek

Daróczi Dávid hangsúlyozta: a Fidesz egyszer már volt olyan helyzetben, hogy gyűjthetett volna aláírásokat, de lejárt a határidő, és ezért kellett újra benyújtani a kérdéseket. Ha a Fidesz komolyan venné a saját kérdéseit, akkor már gyűjthetett volna aláírásokat, ezt azonban elmulasztotta – mondta a kormányszóvivő. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy nem az a lényeges, hogy a Fidesz megkérdezze az embereket, hanem más politikai célja van. Valójában a kormányt szeretné megbuktatni, de ez jogi nonszensz.

Alapvető a kérdésfeltevés

A FigyelőNet által megszólaltatott szakértő szerint a végeredmény szempontjából közel sem mindegy, végül melyik kérdéssor kerül az emberek elé. Mint Síklaki istván szociálpszichológus lapunknak elmondta, a kérdések megfogalmazásával más jellegű válaszokat lehet kapni ugyanarról a témáról is. „Ha például azt kérdezem, miért szereti a FigyelőNetet, a lapról kezd el gondolkodni, ha viszont ugyanezt úgy fogalmazom meg, hogy miért olvassa a FigyelőNetet, saját magában keresi a választ” – hozta fel példaként az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója.

Síklaki István véleménye szerint egyébként a Fidesz kérdései sugalmazzák a választ, míg a Kálmán László által felvetett verzió sokkal kevésbé részrehajló, a megfogalmazás pontosabb, precízebb.

Magánszemély pártkötődés nélkül

Kálmán László nyelvész szintén hétfőn nyújtott be a Fidesz által felvetett három népszavazási kérdéssel közel azonos, ám „fordított előjelű” kérdéseket. Azaz ugyanazt a problémát vetik fel a magánszemély kérdései is, ám a rá adható „igen” válaszok nem a Fidesz, hanem a kormány álláspontját erősítenék meg.

A Fidesz első kérdése – “Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?” – például a beadvány szerint úgy szerepel, hogy “Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek?”

Kálmán László neve váratlan gyorsasággal derült ki, bár az OVB cáfolja, hogy tőlük szivárgott volna ki az információ. A nyelvész határozottan cáfolja a Fidesz azon állítását, hogy bármilyen kapcsolata lenne az MSZP-vel, azt azonban elismerte, hogy liberális nézeteket vall. Mint mondta, a kérdéseket azért nyújtotta be, hogy az embereket gondolkodásra bírja.

A MIÉP vizsgálná az e-mailt

A MIÉP az OVI tevékenységének vizsgálatát kéri abban az esetben, ha az ütemezett e-mailt törvényesnek ismerik el – áll a párt közleményében. Véleményük szerint ugyanis a szolgáltató szervereinek vizsgálata nélkül nem állapítható meg a beérkezés pontos időpontja, így szükségesnek tartják, hogy az OVI bizonyítsa azt, hogy valóban érkezett ilyen tartalmú elektronikus levél, ha igen, akkor valóban a kérdés benyújtóinak számítógépéről, illetve a szolgáltató szerverei a kérdéses időpontban rögzítették-e a levél továbbítását.