A nemzetpolitika megújítását elsősorban a megváltozott külső és belső körülmények indokolták: a korábban határokkal elszakított magyarság több mint 90 százaléka az unió területén ugyanazon politikai, gazdasági feltételek között él. Így a kisebbségpolitika új dimenzióba került – mondta a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára.
Közös felelősség
A leglényegesebb változások a megújult támogatáspolitika, valamint a fejlesztéspolitika. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek között szoros együttműködést kell kialakítani és új intézményrendszert kell létrehozni. Nemcsak pályázati úton elérhető támogatásokban kell gondolkodni, hanem olyan rendszert kell kialakítani, amely kiszámítható módon segíti a magyar közösségeket az uniós források bevonásával is. „Minőségbiztosításon alapuló, teljesítmény- és eredményorientált intézményi struktúra” kialakítására van szükség.
Az új támogatáspolitikai koncepció meghatározó eleme a kisebbségi létből eredő hátrányok csökkentése, a kölcsönös felelősségvállalás – mondta az államtitkár. A Szülőföld Alapról szólva kiemelte, hogy ez a pályázati úton elnyerhető támogatások alapintézménye.
Idén 2,2 milliárd forint
Tevékenységét három szinten fejti ki: a politikai szinten történik a fő célok meghatározása az idén februárban megalakult Regionális Egyeztető Fórum keretein belül, amelyben a miniszterelnök és külhoni magyar politikai vezetők vesznek részt. A szakmai munka a szakmai kollégiumban folyik, ezek az oktatási és szakképzési, a kulturális és egyházi, az önkormányzati együttműködési, valamint az informatikai és médiaterülettel foglalkozók. Az operatív munka a Szülőföld Alap irodájában folyik.
A Szülőföld Alap forrásai az idén jelentősen megnövekedtek: a rendelkezésre álló 2,2 milliárd forintból eddig egymilliárdot osztottak ki. A forráselosztás nem pusztán létszámarányos, hanem a két hátrányosabb helyzetben lévő régiónak, Kárpátaljának és a Vajdaságnak több jut, amivel a többi kárpát-medencei magyar közösség is egyetért. Gémesi Ferenc kiemelte, hogy ma már a nemzetin túl lehet más forrásokat is találni ahhoz, hogy a kisebbségek által lakott régiókban fontos, népességmegtartó, gazdaságfejlesztő, kultúramegtartó projektek indulhassanak el.
—-Reform, vagy ámokfutás?—-
A nemzetpolitikai koncepció új elemének mondta az államtitkár a nyugati, azaz a Kárpát-medencén kívül élő magyarság bevonását. Az ő igényeiknek megfelelően próbálnak együttműködni a nyugati magyarság közösségeivel az identitás megőrzésében. A szakmai segítségnyújtás főként pedagógusok küldését, tankönyvek, szakkönyvek eljuttatását, ösztöndíjak biztosítását jelenti.
A magyar-magyar párbeszéd intézményrendszerének átalakítása volt az egyik heves vitákat kiváltó kérdés. Azzal, hogy a korábbi, egyfórumú rendszer átalakult többfórumúvá, véleménye szerint a tartalmi kérdésekre jobban koncentráló együttműködési struktúra alakult ki. Ebben a rendszerben minden szereplő megtalálhatja a maga lehetőségeit, dimenzióját, fórumát, az államfői szinttől a parlamenti dimenzión át az önkormányzatokig.
Semmi jóra nem számíthattak
Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: „a kormány még mindig rabja saját, 2004. december 5-én folytatott magyarellenes kampányának, ezért fél összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. Ezt tetézte azzal az ámokfutással, mely során szétverte az öt kormányt megért Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Közalapítványt és a Teleki László Intézetet”.
A politikus szerint a határon túli magyarok az elmúlt évben sem számíthattak semmi jóra, semmilyen segítségre az MSZP és a kormány részéről. Az MDF megítélése szerint rendkívül hiányos a kormány nemzetpolitikai koncepciója. A MEH szakállamtitkárának nyilatkozatával ellentétben az elmúlt években nem nőtt, hanem csökkent a határon túli magyar kisebbségekkel való párbeszéd és a határon túli magyar közösségek támogatásának hatékonysága – áll az ellenzéki párt közleményében.
