Az Alkotmánybíróság kedden több mint féléves népszavazási herce-hurcát zárt le döntésével, így jövő tavasszal hat kérdésben lehet népszavazást tartani: a vizitdíjról, a kórházi napidíjról, a tandíjról, a kórházak állami tulajdonban való maradásáról, a patikaliberalizációról és a termőföld családi gazdálkodóknál való maradásáról.
A Fidesz 2006 szeptemberében utolsó alkotmányos lehetőségként vetette fel népszavazási kezdeményezését, mint Orbán Viktor mondta, így az emberek maguk dönthetnek a kormány „valódi programjáról”. Szakértők szerint azonban mégha az ellenzék szája íze szerint is szavaznak az emberek, azzal még nem dönthetik meg a kormányt. „Amennyiben a választópolgárok úgy döntenek, nemet mondanak a reformokra, úgy az Országgyűlésnek kötelessége lesz módosítani a törvényeket – a kormánynak pedig mindezt végrehajtani. A kormány legitimációja nyilvánvalóan meginog majd ettől, ám nem lehet ezzel még leváltani” – hangsúlyozta Szikinger István alkotmányjogász a FigyelőNetnek.
Ezt emelte ki Gíró-Szász András, a Századvég elemzője is., akinek véleménye szerint a népszavazással a kormány amúgy is megtépázott tekintélye tovább romlik majd, hiszen ha az állampolgári akarat ellenszegül a reformoknak, az morálisan mindenképpen nyomást gyakorol a kabinetre. Az elemző egyetért Stumpf Istvánnal abban, hogy az MSZP-nek egy ilyen helyzetben az előrehozott választások nyújthatnának megoldást. „Az játszódik le, mint 1990 és 1994 között, csak fordítva. Az MDF akkor kormánypártból törpepárttá alakult. Kérdés, az MSZP megvárja-e ezt a leamortizálódást vagy ha tovább csökken, még középpártként kiszáll” – mondta Gíró-Szász András lapunknak.
A népszavazás ennek ellenére a Fidesz számára is kockázatos lehet. Egyrészről nem könnyű biztosítani a megfelelő részvételi arányt, másrészről pedig bebetonozza, akár több évre is úgy rögzítheti a Fidesz álláspontját, hogy az jelentősen szűkíti a legnagyobb ellenzéki párt mozgásterét” – véli Gyulai Attila.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
