Az előzetes adatok szerint 4099 iskola 20 616 osztályában 438 351 diák írta meg a 2007-es Országos Kompetenciamérés tesztlapjait – mondta a FigyelőNetnek Pongrácz László, a mérést lebonyolító Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) főigazgató-helyettese. A vizsgálat hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamos tanulók olvasás-szövegértési, valamint a matematikai-logikai kompetenciáit méri hat éve rendszeresen. A negyedik évfolyamon pedig a képességek és készségek életkor-specifikus diagnosztikus mérésére kerül sor. Pongrácz László szerint a felmérés alapján az iskolák, a fenntartók minden eddiginél sokszínűbb képet kapnak nemcsak a tanulók teljesítményéről, hanem az intézmények pedagógiai munkájáról is.
Csak 2009-től nyilvánosak az eredmények
Idén a negyedik és hatodik évfolyamon – reprezentatív mintaválasztás alapján – 200-200 kijelölt intézmény tanulói által kitöltött valamennyi tesztfüzet, a nyolcadik évfolyamon minden mérésben részt vevő intézmény tanulói által kitöltött valamennyi tesztfüzet, és a tizedik évfolyamon telephelyenként és képzési típusonként 30-30 kiválasztott tanuló kitöltött tesztfüzete kerül központi feldolgozásra. A tizedik évfolyamon – a minél hitelesebb mérési adatok biztosítása érdekében – a kiválasztott tanulókkal a mérést az Oktatási Hivatal Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont által kiküldött mérőbiztosok bonyolították le.
Az OH OKÉV az országos adatok feldolgozása után a mérésértékelésekről 2008. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak. Az intézmények azonban helyben feldolgozhatják az összes diák eredményeit, ehhez kapnak segédszoftvert is. Az egyes iskolák természetesen saját hatáskörben is feldolgozhatják a helyben maradt adatokat, ehhez segédszoftvert is kapnak. Eddig a mérések eredményét nem kellett intézményi szintre lebontva nyilvánosságra hozni, a 2008-as mérés adatait azonban már kötelező lesz hozzáférhetővé tenni.
Árnyalt képet kap a fenntartó
A kompetenciamérések eredményeit évek óta megkapják az iskolák és a fenntartók is – emlékeztetett Pongrácz László, ezért nem érti azokat a félelmeket, amelyeket egyes iskolák részéről hallani. Több intézmény ugyanis azt gondolja, hogy a fenntartó a jelenlegi mérések eredményeit fogja figyelembe venni az esetleges iskola-összevonások során. Ezt persze megteheti, de ha jóindulatúan és szakszerűen értelmezik az eredményeket, éppen hogy reálisabb kép alapján hozhat döntéseket.
A tesztlap rákérdez a diákok szociokulturális hátterére is, s ez alapján jól meghatározza az iskolák úgynevezett hozzáadott értékét, vagyis azt a valós pedagógiai munkát, amelyet egy intézmény végez az adott körülmények között. (Egészen más befektetést igényel ugyanis mondjuk egy fővárosi elitgimnázium válogatott tanulóinak, mint egy hátrányos helyzetű térségben lévő kisgimnázium diákjainak felkészítése a jó egyetemekre.) Minden önkormányzat rendkívül reális, árnyalt képet kap a felmérés feldolgozása után az iskoláiról – szögezte le a főigazgató-helyettes.
Tanulói teljesítményak: aggasztó stagnálás
A 2006-os felmérés visszaigazolta az eddigi hazai és nemzetközi vizsgálatokat, amelyek azt mutatják, hogy erős hiányosság tapasztalható az alapkompetenciák területén a diákok közel egyharmadánál. A tanulók teljesítményét a vizsgálatban négy szintre bontották fel. Ebből az első azt jelenti, hogy a mindössze ezen a szinten (vagy még ezen sem) teljesítő tanulók nem rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyekkel tovább tudnának tanulni.
Olvasás-szövegértésben e tanulók aránya 2006-ban a 6. évfolyamon több mint húsz, nyolcadik évfolyamon közel 28, tizedik évfolyamon 29,1 százalék volt. Matematikából a hatodik évfolyamon a diákok majdnem fele, nyolcadik évfolyamon több mint 43, tizedik évfolyamon 34,1 százalék teljesített az első szinten vagy az alatt.
Az eredmények a szakembereket nem lepték meg, hiszen ehhez hasonló adatokat mutattak a vizsgálatok korábban is, s nem történt a közoktatásban olyan horderejű változás, aminek következtében ettől eltérő arányokra lehetett volna számítani. Az átlagok 2003-as, 2004-es és 2006-os összehasonlításánál a hatodik évfolyamot tekintve matematikában és olvasás-szövegértésben is megfigyelhető egy halvány elmozdulás, az előbbinél negatív, az utóbbinál pozitív irányba. A hatodikos matematikateszten 2006-ban a két évvel azelőttihez képest 12 ponttal rosszabb átlagos eredmény született. (A 2003-as első kompetenciamérés országos átlagát 500 pontnak állították be.) Ugyanezen az évfolyamon a szövegértési teszt esetében ezzel szemben évről évre kicsivel jobb feladatmegoldást produkáltak. A többi évfolyamon nem tapasztaltak jelentős elmozdulást.
A szakemberek szerint idén sem várható jelentős változás.
