Bár a most megjelent Kerékpáros Magyarország Program 2007-2013 sok pozitívumot tartalmaz, ráadásul a bejelentett hatvanmilliárd forint is elegendőnek hangzik, félő hogy a települések nem tudják majd az egész összeget lehívni – közölte a FigyelőNet érdeklődésére László János, a legnagyobb hazai kerékpáros szövetségeket is magában foglaló Magyar Kerékpárosklub elnöke. Szerinte problémákat okozhat, hogy a – főleg kis – települések nem képesek majd előteremteni a pályázatokhoz szükséges önrészt, így sokan eleshetnek a kerékpárút-építéstől. Nem ennyire borúlátó Bodor Ádám, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kerékpárügyi biztosa, aki szerint átlagosan nyolcvanszázalékos támogatást tudnak nyújtani a beruházó önkormányzatoknak, ráadásul ha a településeket összekötő kerékpárutakra pályáznak, és vállalják, hogy belterületen megépítik a kerékpárutat, akkor akár száz százalék is lehet a támogatás. Ezzel kapcsolatban a miniszteri biztos elmondta, hogy az utóbbi időben sokat javítottak a pályázati kritériumokon annak érdekében, hogy könnyebben lehessen pályázati forráshoz jutni.
Bodor Ádám szerint az utóbbi időben jelentősen nőtt a kerékpározás elfogadottsága, ám még mindig van tennivaló. Sok önkormányzatnak „eszébe sem jut”, hogy bicikliutat építsen, vagy ha igen, akkor más célból: régebben többször előfordult, hogy egy kistelepülésnek járdára lett volna szüksége, erre azonban nem tudott pályázni, így kerékpárutat építettek, vagyis inkább kerékpárútnak nevezték a járdát. Ezt elkerülendő december elseje óta szigorú műszaki előírásoknak kell megfelelniük a bicikliutaknak, így már esélytelen, hogy egy helyhatóság ugyanezzel próbálkozzon – magyarázta Bodor Ádám.
Eltűnnek a sárga csíkok
Az, hogy a járdára húznak egy sárga csíkot és azt mondják rá, hogy kerékpárút, nem megoldás – ebben mindkét megszólalónk egyetért. A biztos szerint néha az is jobb lenne, ha – elkerülendő az összetűzéseket – inkább nem lenne a járdán kijelölve biciklisáv, vagy eltüntetnék a már meglévőket. Az ilyen konkrét esetekben a civilszervezeteknek kellene fellépniük az önkormányzatnál, hogy javaslattal álljanak elő: hol épüljön új út, vagy hogyan építsék át a már meglévőt. Ez viszont időigényes folyamat, így kényszermegoldásként egy ideig még megmaradhat a csíkozás, de idővel biztosan el fognak tűnni – ígérte Bodor Ádám. Hozzátette: az új pályázatoknál már nem lehet a járdára építeni a kerékpárutat, így ilyen jellegű utak már nem épülnek hazánkban.
„A KRESZ-ben a kerékpár járműnek számít, de akkor mit keres a járdán?” – tette fel ezzel kapcsolatban a kérdést László János, aki szerint az úttesten kellene közlekedniük a bicikliseknek, úgy hogy az autósoktól vennének el helyet. Ebben egyetért Bodor Ádám is, mivel szerinte így biztonságosabbá lehetne tenni a közlekedést.
Kampány a szemléletváltásért
A biztonságos közlekedéshez azonban nélkülözhetetlen lenne a közlekedésben részt vevő összes fél, tehát az autósok, a gyalogosok és a biciklisták szemléletváltása is, ez talán a legfontosabb feladata a kormányzatnak – emelte ki László János. Szerinte lassan kezd elfogadottá válni a kerékpározás, ám hosszú folyamat lesz, mire ugyanúgy gondolkodunk a biciklizésről, mint a nyugat-európai társaink. Ezt csak egy komoly felvilágosító kampánnyal lehet elérni, amit a közeljövőben el is indít a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – tájékoztatott Bodor Ádám. Szerinte ettől a programtól csodát nem kell várni, de több év szívós munkájával el lehet érni a szemléletváltást a magyar embereknél is.
Fellendülhet a kerékpáros turizmus
A hatvanmilliárd forintból természetesen nemcsak különálló utakat, hanem egy összefüggő hálózatot is ki szeretnének alakítani, éppen ezért turisztikai – például települések közötti – utakra csak akkor lehet pályázni, ha azok benne vannak a korábban meghatározott országos hálózatban. A távlati cél az lenne, hogy minél többen használják a szabadságuk alatt is a kerékpárt, ami nemcsak az egészséges életmód miatt fontos, hanem mert így az ország idegenforgalma is növekedhet. (Németországban például a vakációzok negyven százaléka tölti kerékpáron a szabadságát.)
A kerékpározás elterjedésének más előnyei is lehetnek: több nyugati tanulmány is mutatja, hogy azokon a belvárosi területeken, ahol elterjedt a kerékpározás és ennek köszönhetően visszaszorult az autóforgalom, nőtt a kereskedelmi aktivitás, nőtt az üzletek bevétele. Budapestre kivetítve ez azt jelenti, hogy ha az agglomerációból érkezők letennék az autót és vonattal jönnének a fővárosba, majd biciklire szállnának, akkor jelentősen csökkennének a közlekedési dugók, így kevesebben használnák a VI., VII. kerületi mellékutakat menekülőútvonalnak, ami által „megnyugodna” az utca és többen járnának arra – magyarázta László János.
