Belföld

Gyurcsány-Putyin előtt

A magyar miniszterelnök határozottan cáfolta, hogy létezne bármiféle "Gyurcsány-Putyin-paktum", bár elismerte, hogy az energiapolitika biztonságpolitikai kérdés is, ezért lehet tele összeesküvéselméletekkel.

Csütörtöki moszkvai munkalátogatásával kapcsolatban kiemelte: a találkozókon arról lesz szó, hogy miként működjön tovább együtt a két ország. Ebben a fő figyelem tavaly óta az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági együttműködésre irányul. De itt már nem csak magyar exportról van szó, hanem arról, hogy egymilliárd dollár értékű magyar befektetés készül Oroszországba, például a cukoriparban, sertéstelepek, sertésnevelő technológiák és -kereskedelem meghonosításában, konzervipari együttműködésben – mondta az MTI-nek adott interjuban a kormányfő.

A miniszterelnök a legfontosabbnak azt nevezte, hogy ezeken a területeken tartsák magukat ahhoz a tempóhoz, amelyet tavaly határoztak meg. A tudományos együttműködés kapcsán hozzáfűzte: Magyarország sokáig lassú volt a nanotechnológia fejlesztése terén. A Miskolcra tervezett központról szólva azt hangoztatta, hogy az elmúlt hónapokban sikerült a lemaradást behozni. Hozzáfűzte, természetesen nyilván áttekintik az energiakérdéseket, de ebben nyitott kérdést vagy nagy gondot nem lát.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: a kormány nem döntött és nem is kell döntenie abban a kérdésben, hogy Magyarország a Nabucco vagy a Kék áramlat gázvezetéket választja-e. A Mol-nak abban kellett döntenie, hogy mind a két gázvezeték előkészítésére létrejött projekttársaságban aktív résztvevőként ott van.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország mindkét gázvezetékben részt vesz. Kifejtette: biztos, hogy van gazdaságpolitikai kockázata annak, ha Oroszország mintegy 80 százalékban részesedik a magyar energiaimportban. De ez kétirányú kockázat – tette hozzá -, ugyanis Oroszország gázt máshova nem nagyon tud eladni, mint Törökországon keresztül Európába: másfelé nincsen kapacitása.

Magyarország gázt ma csak egy irányból kap, Ukrajna felől. Kérdés az, kaphatna-e másfelől, mondjuk délről – mondta Gyurcsány Ferenc, és a téma biztonságpolitikai kockázatával kapcsolatban feltette a kérdést: “Használni akarja-e ezt hatalompolitikai eszközként Oroszország?” “Én úgy látom, Oroszország megbízható partner” – jelentette ki.

A kormányfő szerint a Nabucco és a Kék áramlat gázvezeték közül két ok miatt van az utóbbinak előnye. Az első szakasza megépült, készen van, ami több mint ezer kilométer. A Nabuccónak viszont a Kaszpi-tenger alatt kell majd húzódnia, és a tenger használatával kapcsolatban egy sor megoldatlan nemzetközi probléma merül fel. A másik, hogy a Kék áramlat esetében már lehet tudni, azon keresztül milyen gázt szállítanak, míg a Nabuccóval kapcsolatban ezt nem lehet tudni. Magyarország számára az lenne a legkedvezőbb, hogy ha itt két egyenértékű opcióról lenne szó, és mi gond nélkül dönthetnénk úgy, hogy válasszuk a Nabuccót. Az a probléma, bármennyire is jó lenne, hogy itt legyen már a határon, nem lehet látni, hogy abból mikor lesz gáz – fejtette ki véleményét a miniszterelnök.

“Az energiapolitika biztonságpolitikai kérdés is, legalábbis van biztonságpolitikai vetülete is. Ezért tele van túlérzékenységgel, tele van összeesküvéselmélettel, s én egyiket sem osztom” – fogalmazott a kormányfő. „Azt gondolom, hogy reálpolitikát folytatunk Oroszországgal, és a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok bővülésének számai is azt mutatják, hogy ez sikeres politika. Amikor először találkoztam Putyin elnökkel, azt mondtam neki, engem három dolog vezérel: kevesebb múlt, több jövő, kevesebb ideológia, több pragmatizmus, kevesebb politika, több üzlet. Ez az én alapelvem Oroszországgal kapcsolatban. Sok témában vitatkozhatnánk, de én azokat keresem, amelyekben nem vitatkozni tudunk, hanem együttműködni” – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az interjuban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik