A neveletlen köztársasági elnök
Rögtön az év első napja egy kisebb botránnyal indult, melyet Sólyom László államfő döntései váltottak ki. A köztársasági elnök már korábban bejelentette, hogy a hagyományos újévi köszöntőt nem december 31-én éjfélkor fogja elmondani, hanem csak január első napjának délutánján. Az már sokkal inkább zúgolódást váltott ki, elsősorban a jobboldali közvéleményben, hogy Sólyom a dolgozószobájából köszöntötte Magyarország lakosságát, miközben a háttérben nem volt látható a magyar zászló.
De nem ez volt a köztársasági elnök egyetlen vitatott megnyilvánulása 2006-ban. Elsősorban kormányoldalon, de az MDF részéről is nehezményezték, hogy Sólyom nem kívánt egyeztetni a pártokkal az újonnan kinevezendő legfőbb ügyész személyéről. Nem csoda, hogy a koalíció végül nem támogatta az államfő által jelölt Horányi Miklóst. Sólyom hasonló módon, egyeztetés nélkül jelölte ki a parlamenti választások április 9-i időpontját is. Az államfő már korábban hangsúlyozta, hogy nem kíván egyeztetni a pártokkal az időponttal kapcsolatban. Az viszont, hogy Orbán Viktor 125 napos jóslatával csak véletlenül trafált-e bele az időpontba, máig kérdéses.
Elmaradt kézfogások
De az államfő legtöbbet kritizált, és később bevallottan megbánt lépése egyértelműen az elmaradt március 15-i kézfogás volt. A Kossuth- és Széchenyi-díjak parlamenti átadásakor Sólyom nem nyújtott kezet a kitüntetett Fekete János közgazdásznak, aki a Magyar Nemzeti Banknak még a rendszerváltás előtt volt elnökhelyettese. Ez protokollszakértők szerint az államfő neveletlenségét mutatta. Ugyanezen az ünnepségen Szabad György nem fogadta el a miniszterelnök gratuláló jobbját, amivel minden jel szerint új divatot teremtett, hisz azon már senki meg se lepődött, hogy október 23-án, az évforduló alkalmából átadott kitüntetések átvételekor többen nem kezeltek Gyurcsánnyal, de volt, aki Szili Katalin házelnökről sem vett tudomást.
Szervergate oszt jó napot
Botrányokkal teli kampányidőszakot tudhatunk magunk mögött: az MSZP szerint Orbán Viktor választási csalásra buzdított, Gyurcsány 20 méteres óriásplakátról mosolygott ránk, a kideríthetetlen finanszírozású Magyar Vizsla és a szintén kormányellenes Budapest Riport igyekezett a koalíciót lejáratni, ezt követően azonban a plakátok meglepő gyorsan el is tüntek. A miniszterelnököt náci propagandával vádolták meg.
A „szerver-gate” kavarta azonban a legtöbb port. A Magyar Nemzet egyik számában Hiller István még fel nem használt kampányanyagaiból jelentetett meg összeállítást, melyekről kiderült, hogy az MSZP számítógépes rendszeréből származnak. Nem kellett sokat kutatni, hogy fény derüljön a turpisságra: a párt kampányának féltve őrzött titkait a server.fidesz.hu azonosítójú szerveren keresztül töltötték le. Áder János és Révész Máriusz hiába beszélt először viharról egy kanál vízben, ahogy az ügy egyre komolyodott, és az adatvédelmi ombudsman már büntetőjogi felelősséget emlegetett. A Fidesznél meg is találták az elkövető „hackereket”: Rogán Antal kampányfőnök a párt három munkatársát árulta el a rendőrségnek, ám – meglepő vagy sem – komolyabb személyi következményei nem lettek az ügynek.
Majdnem elbukott Eb
A nyár is tartodatott meglepetéseket. Májusban a fővárosi önkormányzat városképvédelmi bizottsága nem adott engedélyt arra, hogy a Margitszigeten megépüljenek az Úszó Európa-bajnokságra az ideiglenes lelátók, miután civilszervezetek lefotózták, amint az építő cég engedély nélkül fákat vág ki a fokozottan védett területen. Az egyébként is óriási csúszásban lévő beruházás késleltetése már-már azzal fenyegetett, hogy az egész EB-nek lőttek, de a kezdés előtt néhány nappal sikerült kész állapotba hozni a létesítményt.
Visszájára elsülő Combino-kampány
Júniustól Budapesten a Combinók kerültek a középponba – ám nem azért, mert a világ leghosszabb egyterű villamosai érkeztek a fővárosba. A többhetes, jelentős dugókat okozó peronfelújítási munkák befejeztével ugyanis a 4-6-os vonalán egyre-másra dőltek halomra a tartóoszlopok és szakadtak le a felsővezetékek. Egyesek szerint azért, mert a villamosvezetők túl gyorsan hajtottak. A vizsgálatok azonban megállapították a BKV felelősségét. Ennek ellenére személyi konzekvenciái nem lettek az ügynek.
A szokatlan hosszuk miatt óriáshernyónak is nevezett Combinók pedig július végén, röviddel üzembe állításukat követően sorra mondták fel a szolgálatot, így a választópolgároknak modern villamos helyett nemegyszer újra régi pótlóbusszal kellett közlekedniük. A főpolgármester az önkormányzati választás előtti kétségbeesésében visszaküldéssel fenyegette meg a gyártó Siemenst, de a kisebb huzavonát követően nyilvánosságra hozott szerződésből kiderült, hogy erre a lépésre komoly anyagi veszteségek nélkül sansza sincs a BKV-nak.
Tűz és víz
Augusztus a tragédiák hónapja volt. Az augusztus 8-i, műszaki egyetemen történt tűzesetben három tűzoltó vesztette életét. Az ügy szakmai kivizsgálása után nem állapítottak meg személyi felelősséget.
Augusztus 20-án éppen a tűzijáték alatt, miközben milliónyi ember tartózkodott Budapest utcáin, nagy erejű vihar támadt a fővárosra. A katasztrófában 5-en meghaltak, 140-en megsebesültek, és jelentős anyagi kár is keletkezett. A főpolgármester szerint a szervező – és később az ügyet kivizsgáló – Miniszterelnöki Hivatal volt a ludas. A november végén elkészült ombudsmani jelentés végül megállapította a MeH, mint főszervező felelősségét, de a kormány jelezte, hogy a jelentés egyes részeivel szemben, „bizonyos szakmai kérdésekben más álláspontot képvisel”, Szilvásy György pedig nem fog lemondani. Kirúgták viszont a hivatal a szerzősést aláíró főosztályvezetőjét.
A falnak is füle van
Az év botránya kétségtelenül a miniszterelnök szeptember 17-én nyilvánosságra került balatonőszödi „elkúrtuk-beszéde” volt, amely komoly morális és politikai válságot vont maga után. Gyurcsány Ferenc ugyanis a zártkörű kormányülésen kifejtette párttársainak: az elmúlt két évben nem csináltak semmit, a választási győzelem érdekében hazudtak, és adatokat is manipuláltak. Arra máig nem derült fény, a szöveg pontosan hogyan is jutott nyilvánosságra.
Emellett más felvétel is kiszivárgott az MSZP zárt tanácskozásairól. A párt országos választmányának az önkormányzati választási vereséget elemző üléséről kikerültek Lamperth Mónika és Szerekes Imre miniszterek szaftos részleteket tartalmazó beszédei is. Míg Lamperth párttársait nyugtatta azzal, hogy a vereség ellenére szocialista kézben marad az uniós pénzk elosztásának lehetősége, Szekeres az MDF felé való nyitást fogalmazta meg – az SZDSZ ellenében. A felelős megtalálása ezúttal sikerrel járt: kiderült, hogy Sipos József, a párt társadalompolitikai tagozatának vezetője tessékelte be a terembe a Magyar Rádió munkatársát, aki persze nem habozott visszaélni a kinálkozó lehetőséggel. Sipos az esetet követően lemondott ugyan választmányi tagságáról, de az elnökség a biztonság kedvéért kizárta őt a pártból.
A másik oldalon egy SS-egyenruhás fénykép is elég volt a kizáráshoz: Gyenge Zsolt terézvárosi képviselőtől a Fidesz vett búcsút.
Elsikkadt botrány
A szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány-beszédet követő események elhalványították annak lehetőségét, hogy a Strabag-ügyből egy jó kis pártfinanszírozási botrány keveredjen ki. Az ügy lényege, hogy Hans-Peter Martin független osztrák képviselő a Die Presse ausztriai napilapnak bizonyítékokat mutatott be arról, hogy az M5-ös autópályát építő Strabag az Eurocontact nevű cégen keresztül 15,2 millió eurót utalt át az MSZP-nek, míg az SZDSZ az osztrák liberális párt szervezetein keresztül jutott támogatáshoz. A KDNP az ügyészséghez fordult az ügy miatt, amely el is kezdte vizsgálni a történteket, azóta nem is nagyon lehetett hallani újabb fejleményekről. A kisebbik ellenzéki párton mindenesetre rajta ragadt a „Strabag Demokraták Szövetsége” elnevezés.
Észrevétlen önkormányzati kampány
Az önkormányzati választások előtti kampányt, és magát a voksolást is elnyomták a miniszterelnök beszédével kirobbanó zavargások. A kampány egyébként viszonylag csendes mederben folyt, leginkább talánTarlós Istvánnak az óbudai közgyűlésben elhangzott kijelentése keltett visszhangot.
A bajtársak a bajban nem társak?
A rendőrség vezetőit teljesen megosztotta az MTV-székház ostroma, illetve az erről szóló szakértői jelentés, amely az akció teljes kudarcának okait vizsgálta. Olyannyira elszabadultak az indulatok, hogy december elején már – egyébként az ostrom után lemondását is benyújtó – Petrétei igazságügy-miniszternek kellett rendet teremtenie a rendőrségi homokozóban.
A Gyurcsány-beszéd mellett a másik idei szuperbotrány az október 23-i utcai randalírozásokat leverő rendőri fellépéshez kapcsolódik. Az egyenruhások ekkor az akció során a könnygáz mellett bevetettek gumilövedéket és viperát is, ráadásul „rátolták” a tömeget az Astoriánál békésen beszédeket hallgató Fidesz-nagygyűlés résztvevőire.
Év végi huzavona a fővárosban
A december sem múlhatott el politikai botrány nélkül: a fővárosi közgyűlésben egymásnak ugrott az SZDSZ és az MSZP. Demszky Gábor ugyanis nem fogadta el négy évvel ezelőtti riválisát, Gy. Németh Erzsébetet helyettesének a szocialisták részéről. A dolog odáig fajult, hogy a Fidesz is az MSZP-s politikus mellé állt, a liberálisok azonban nem engedtek. Végül 2007-re halasztották a kérdés eldöntését, és csak egy főpolgármester-helyettest neveztek ki a szocialista Hagyó Miklós személyében. Gy. Németh Erzsébetről, illetve az SZDSZ-es Ikvai Szabó Imréről is csak ekkor döntenek. Utóbbit ugyanis a szocialisták nem szavaznák meg.
Disznóság történt az ételekkel
Az év utolsó hónapjában a közvéleményt egyértelműen az átcímkézett élelmiszerek ügye foglalkoztatta leginkább. Kiderült ugyanis, hogy egy osztrák és orosz tulajdonban lévő cég lejárt szavatosságú élelmiszereket címkézett át, így továbbadva szinte valamennyi nagy magyarországi áruházláncnak. Bár a M.E.G.A. Trade céget pénzbírsággal sújtották, ez nem nyugtatta meg a kedélyeket, így a pártok egységesen a jogszabályok szigorítása mellett foglaltak állást.
