Belföld

Nem újítható meg a politikai elit

Az elmúlt hetek politikai válsága nyomán több szakértő is úgy véli, új politikai elitre, vagy legalábbis a jelenlegi megújulására van szükség. A lehetőség azonban korlátozott, kívülről szinte lehetetlen bekerülni, de gyakran az ifjúsági szervezetekből sem könnyű feljutni a nagypolitikába.

Valami Amerika

A Yale Egyetem “világ-vezető-képzőjén” résztvevő Szekfű Balázs szerint a jelenlegi politikai hangulat és parlamenti diskurzus természetes állapot. Az amerikai helyzettől nagyban különbözik abban, hogy – a környező országokhoz hasonlóan – kiderült: a rendszerváltó, régi politikai elit már nem képes reagálni a kihívásokra. “Ha az amerikai politikai életet irányadó lehet Magyarországra nézve, akkor a jövőben sem a pártközpontúság, sem a hangnem, a retorika nem fog megváltozni. Egyébként nem is feltétlenül ez a baj” – véli Szekfű Balázs. Hozzátette: a problémát abban látja, hogy a retorikai elemek mögül sokszor hiányzik az átgondolt, szisztematikus munka: a kormánynak közben a kormányozásra kell koncentrálnia, az ellenzéknek pedig alternatív javaslatokat kellene készítenie. Mostanában viszont sokszor a retorika dominál. Véleménye szerint van mit tanulnunk az amerikaiaktól: hiába fiatal a kontinens, alkotmányuk több mint 200 éve fennáll, és folyamatosan jobbítják. Szekfű Balázs szerint a magyar elitnek is fontos feladata lenne az alkotmányos intézményrendszer fejlesztése, hiszen már régóta jól látszanak a fiatal magyar rendszer gyermekbetegségei. Egy esetleges új elittel kapcsolatban a FigyelőNetnek elmondta: patthelyzet van Magyarországon, mivel – mint fogalmazott – „a régi elit nem akar menni, de már nem tud változtatni, egy új generáció viszont nehezen tud előtörni a jelenlegi pártok rendszereiben”.

Az elmúlt hetek politikai és morális válsága nyomán több szakértő felvetette, hogy váltásra, megújulásra lenne szükség a politikai elitben. „A ma vezető pozícióban lévők többsége évek óta politizál, és gyakran képtelenek kilépni a régi sérelmek által kijelölt lövészárkokból. Ugyanazt a vitát folytatják évek óta, ugyanazokat a sértéseket vágják egymás fejéhez, ugyanazokat a paneleket használják. A megoldást talán az újak megjelenése, vagy legalább a másod-, harmadvonal előbbre lépése jelenthetne, akik esetleg más szemmel néznének a partnereikre, talán még lenne bennük némi illúzió azzal kapcsolatban, hogy a politika nem csupán egyéni haszonszerzés, hanem fontos közösségi célok megvalósítása is” – mondta Török Gábor politológus a FigyelőNetnek.

Pártkötött elit

Gazsó Ferenc szociológus szerint a magyar politikai elit legfőbb jellemzője a pártkötöttsége, így a váltás, megújulás az egyes pártok belső történéseitől függ, illetve a pártok közötti erőpozíciók változásától. A szakértő lapunknak elmondta: a pártok hierarchikus felépítésűek és kis taglétszámúak, amelyből következően a rekrutációs bázist rendszerint nem az értelmiségiek adják, hanem az államigazgatási apparátusban dolgozók, illetve az ifjúsági szervezetek. „Az újonnan felemelkedő politikusoknál nem a hozzáértés, a szakértelem a meghatározó általában, sokkal inkább a pártlojalitás, illetve az, hogy a helyi társadalomban ki milyen szavazatszerző képességgel rendelkezik” – mondta Gazsó Ferenc a FigyelőNetnek. A szociológus hozzátette: az elmúlt 16 évben az elitben történő változások is a pártok erőpozícióinak változásai voltak lényegében: az MDF és az SZDSZ elitpozíciója az első ciklus végén beszűkült, de a meghatározó, domináns elitcsoportok nem változtak. „Akik a rendszerváltáskor bekerültek, most is ugyanazok vannak hatalmon” – véli Gazsó Ferenc. Elmondta: Gyurcsány Ferenc „befutása” kivételt jelent kicsit, de ha KISZ KB-s múltját figyelembe vesszük, kiderül: mégsem jött teljesen kívülről.

„Elitcseréről nincs szó, legfeljebb a pártok összeomlása várható, mint Lengyelországban. Jelenleg egy dezorganizációs folyamat van, de új alakzatban lényegében ugyanazok térnek vissza mindig. Ez egy befagyott szféra” – mondta a szociológus. Hozzátette: kívülről nem lehet kierőszakolni az elitcserét. „ A nyolcvanas években a nómenklatúraelit helyét az értelmiség át akarta venni, és folyamatosan meg is tette. Most viszont ez nincs így, nincs külső konkurencia vagy nyomás” – véli Gazsó Ferenc.

Ifjúsági szervezetből a politikába?

A FigyelőNet által megkérdezett, egyes pártokhoz közel álló ifjúsági szervezetek vezetői szerint az utánpótlás elsődleges bázisát ők jelentik. „A Fidelitasnak kettős funkciója van, egyrészt egy klasszikus értelemben vett ifjúsági szervezeti funkció, valamint egy politikai utánpótlásképző funkció. Ez egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg: a hét parlamenti képviselőnk mellett az önkormányzati választáson 139 fidelitasos szerzett helyben képviselői mandátumot. Az ő folyamatos képzésük érdekében indítottuk korábban a vezetőképző tanfolyamunkat. Korábban Gyürk András és Rogán Antal érkezett a Fidesz élvonalába a Fidelitasból, most pedig rajtam kívül Koszorús László tölt be fontos pozíciót, hiszen politikai munkatársként dolgozik a pártelnök kabinetjében” – mondta Szijjártó Péter, a Fidelitas elnöke a FigyelőNetnek.

A Fiatal Baloldal (FIB) vezetője szerint az önkormányzati választásokon a Fiatal Baloldal bizonyította politikai erejét és felkészültségét. „Több mint 200 jelöltet állított az MSZP-vel közösen, és ezek közül 5 polgármesterként, 28 megyei és fővárosi közgyűlési tagként, valamint 130 önkormányzati képviselőként szerzett mandátumot” – mondta Varga László a FigyelőNetnek. Hozzátette: a Fiatal Baloldal volt vezetői, vezetőségi tagjai közül ma sokan nagyon fontos politikai feladatokat kaptak a baloldalon. „Hogy csak néhány példát mondjak: Újhelyi István államtitkár és az MSZP alelnöke, Mesterházy Attila az MSZP frakcióvezető helyettese. Összefoglalva: nálunk ez jól működik, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne hová javítani” – véli Varga László.

Az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) elnöke szerint azok a fiatalok, akik a közéletben részt vesznek, azért tagjai az ifjúsági szervezeteknek, mert mást, újat, változást szeretnének a politikában. Lasztovisza Gábor a FigyelőNetnek elmondta: erre szervezetükben van lehetőség.

Nincs biztos recept

A FigyelőNet azon kérdésére, hogy mennyire nehéz egy fiatalnak betörnie a nagypolitikába, Szijjártó Péter úgy felelt, hogy mindez függ a helyi fideszesek hozzáállásától, valamint elsősorban a fiatalok szorgalmától, munkabírásától. „Én 1998 elején léptem be a Fideszbe Győrött. Alig húszévesen lehetőséget kaptam a helyi választáson való indulásra és mandátumot szereztem a győri közgyűlésben. A Fidesz és a Fidelitas közt létrejött országos szövetségi megállapodás alapján a Fidesz országos és megyei listáján is befutónak bizonyult helyen szerepeltem, így 2002-ben országgyűlési képviselő lettem” – fejtette ki személyes karrierútját a Fidelitas elnöke.

A FIB elnöke szerint nincs kész recept a politikusi karrierútra. „Vannak, akik helyben próbálnak érvényesülni, és vannak akiket a nagypolitika szele érint meg, és szerencsére nagyon sokan vannak, akik egyes szakági politika mellett kötelezik el magukat. A Fiatal Baloldal minderre teret tud biztosítani” – mondta Varga László.

Az MDF komolyan veszi az IDF-et, ezt mutatja, hogy sok IDF-es most országgyűlési képviselő. „Októberben például 300 IDF-jelölt indult a párt színeiben, sokan közülük be is kerültek a közgyűlésekbe” – hangsúlyozta Lasztovicza Gábor.

Azonos ideológia, kisebb viták

A Fidelitas elnöke lapunk kérdésére elmondta, „a fiatalok sok mindenről másként (nem mást!) gondolkoznak, mint bölcsebb, érettebb társaik, de ez így is van jól”. A FIB vezetője szerint is természetes, hogy van vita az anyapárt és ifjúsági szervezete között. „Sok ilyen vita van. De ezeket a vitákat olyan emberek folytatják le egymás között, akiknek az alapértékei ugyanazok. Mindannyian baloldaliak vagyunk. A vita csak részletekről zajlik. Eszközökről, fiatalok és tapasztaltabbak között módszerekről folyik a vita a párt és ifjúsági szervezete között” – mondta Varga László. Az IDF elnöke szerint a párt az a fórum, ahol az esetleges különbségeknek, vitáknak teret engednek. „Az MDF esetében generációs és szocializációs különbségek vannak a változás tekintetében, de az alapvető értékekkel egyetértünk” – mondta Lasztovicza Gábor.

Új Generáció: alig kerülnek feljebb

„Az Új Generáció az őszi választásokat a korábbiaknál sikeresebben zárta. Arányunk az önkormányzatokban a párton belül nőtt. Az országos politikában még más a helyzet. Nekem szerencsém volt – véli John Emese. Az ÚG elnöke, aki egyébként Demszky Gábor stábjának is tagja lett, hozzátette: a főpolgármester bátor döntést hozott, amikor négy új embert beemelt a csapatába, ráadásul olyanokat, akik – mint fogalmazott – nem száz százalékig az SZDSZ mainstream politikájának szószólói. „Az Országgyűlésbe nehéz bejutni, lassan 16 éve ugyanazok az arcok ülnek, pedig szükség lenne a változásra. Nem tudom, a tisztújításkor sikerül-e bekerülnie fiataloknak a döntéshozó testületekbe, remélem igen. Helyi szinten már látható egy ilyen folyamat” – hangsúlyozta John Emese. Az ifjúsági szervezet elnöke elmondta: a politikusok, be vannak betonozódva, akik újak jöttek (például a három liberális miniszter) pártmúlt nélkül, a szakmai szférából jutottak meghatározó pozíciókba. „A szakemberekre, szakpolitikusokra nagy szükség van, de a pártot is mozgásban kell tartani. Az itt dolgozó fiataloknak pedig perspektívát kell adni” – mondta John Emese a FigyelőNetnek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik