Belföld

Rosszul értik Lamperth beszédét

Lamperth Mónika kiszivárgott beszédét a Magyar Rádió és az ellenzéki pártok is félremagyarázták: úgy kommentálták a felvételt, hogy az MSZP egy törvénymódosítással szeretné megtartani hatalmát, és így az EU-s források feletti rendelkezést. Valójában azonban ezt eddig sem fenyegette semmi.

Az önkormányzatok szövetsége felháborodott

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elfogadhatatlannak tartja az önkormányzatokért felelős miniszter azon kijelentését, hogy olyan javaslatot fog a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban – közölte Gémesi György elnök. Hozzátette: a miniszter figyelmen kívül hagyta azt is, hogy az Európai Unió tiltja a politikai meggyőződésen alapuló diszkriminációt a fejlesztési pénzek elbírálásánál, így ha a miniszter benyújtja a módosítást, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége az Európai Bizottságához fordul – jelezte Gémesi György.

„Napirenden van a területfejlesztési törvény módosítása. Higgyétek el, tudjuk a dolgunkat. Én olyan javaslatot fogok a frakciókkal való egyeztetés után a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban” – mondta Lamperth Mónika Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter egy zárt ülésről kiszivárogtatott beszédében.

A választás nem befolyásolja az összetételt

A Magyar Rádió úgy kommentálta a hírt, hogy a „jelenlegi szabályozás a megyei közgyűléseknek és a megyei jogú városok polgármestereinek jelentős szerepet biztosít a regionális fejlesztési források elosztásában”.

A területfejlesztésről szóló, legutóbb a Fidesz-kormány alatt, 1999-ben módosított jogszabályból azonban kiderül: az önkormányzati választások eredménye csak áttételesen befolyásolja a különböző fejlesztési tanácsok összetételét, mert a testületek tagjait a törvény taxatíve felsorolja.

A Lamperth Mónika által említett regionális fejlesztési tanácsból összesen hét működik Magyarországon: mindegyiknek tagja a hatályos jogszabály szerint az érintett megyék területfejlesztési tanácsainak elnökei; a területfejlesztési, a rendvédelmi, a környezetvédelmi, a gazdasági, a munkaügyi, az oktatási és a pénzügyi tárca képviselője, az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások megyénként egy-egy képviselője, a régió területén lévő megyei jogú városok polgármesterei, valamint az adott területen működő Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. A felsorolásból látszik: a Fidesz választási győzelme vélhetően nem rendezi át alapvetően a testületek összetételét.

A tanács hívja le az EU-s pénzeket

Ugyanezen jogszabály szerint a testületek feladata érdemi: ők felelnek régiójuk közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciójának részletes kidolgozásáért, és ellátják többek között a gazdaságfejlesztés területi koordinációs feladatait. Hét évvel ezelőtt azért hozták létre ezt a területfejlesztési intézményrendszert, mert az összhangban áll az unió elvárásaival, vagyis a tanácsoknak jelentős szerepük van az uniós pénzek sikeres lehívásában is.

A kormány módosíthat

A kormány egyébként minden probléma nélkül módosíthatja a törvényt, mivel az csupán egyszerű többséget igényel, nem pedig az ellenzék egyetértéséhez kötött kétharmadot. Az önkormányzati struktúra átalakításával kapcsolatban egyébként idén nyáron szerették volna módosítani az önkormányzati törvényt, ezt azonban – mivel ez a jogszabály már kétharmados támogatást igényelt volna – a Fidesz nem szavazta meg, így nem lépett hatályba. Ez a javaslat – mint arra Lamperth Mónika is kitért beszédében – a regionális önkormányzatokat választott tisztviselőkkel töltötte volna fel.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik