A miniszterelnök a parlament utolsó ülésnapján tartott beszédében elmondta, jelenleg nem egyszerűen a bal-jobb politika mentén zajlik a küzdelem, hanem a nemzeti radikalizmus és a nemzeti progresszió csap össze. Mint mondta, az – ellenzék által képviselt – nemzeti radikalizmus szerint a változatlanság és a bezárkózás viszi előre az országot. Ezzel szemben véleménye szerint a haza és haladás, a verseny és a piac egy együttműködő partnerséggel összeegyeztethető. Hozzátette: a radikalizmustól tartózkodni kell, mert az kiszámíthatatlanságot szül.
Fejlesztések Új Magyarország Programja
Gyurcsány Ferenc elmondta, a gazdasági talapzatot kell megerősíteni annak érdekében, hogy Magyarország a régió legerősebb államává váljon. Ezért új programot, új tartalmat kell megjelölni. Ennek érdekében meghirdette a Fejlesztések Új Magyarország Programját. A kormányfő egy szemléletes példával élt: azokkal a szülőkkel ért egyet, akik beoltatják gyermeküket annak érdekében, hogy a későbbiekben megvédje őket, akkor is, ha most fáj és a gyermek nem akarja. „Magyarországot nem az erőfeszítéstől féltem, hanem hogy lebeszélik arról, hogy befektessen a holnapba” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
Az egészségügy reformja halaszthatatlan
A kormányfő az egészségügy reformjával kapcsolatban kitért arra, hogy a változtatásokat azért kell megtenni, mert átlagosan hat évvel rövidebb ideig élünk, mint Európa többi részén, annak ellenére, hogy többet fordítunk az ágazatra, mint például a csehek vagy a lengyelek. Ezért – mint mondta – nem ért egyet azzal, hogy pusztán pénzzel meg lehet oldani a problémát. „Nem azon van a vita, hogy változtatni kell, hanem, hogy min” – mondta a miniszterelnök a Zöld Könyvről. Hozzátette: a javaslat új perspektívákat mutat fel.
A kormány nem megy bele kicsinyes vitákba
Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában azt is kifejtette, kormánya nem megy bele kicsinyes vitákba. A kabinet számára csak egyetlen mérce létezik: hogyan tehető naggyá a nemzet, mert – mint fogalmazott – megéri Magyarországért erőfeszítéseket tenni. Hangsúlyozta, meghallgatják és megfontolják az ellenzék javaslatait, de ha ezek olyan hozzászólások lesznek, hogy fizesse a kormány a számlákat, erre nem tud reagálni. Egyúttal a miniszterelnök meghívta az ellenzéki pártokat is a konvergenciaprogram közös megalkotására.
Gyurcsány és a Lenin összes
Navracsics Tibor felszólalásában azonban pont azt hangsúlyozta, az ellenzék számára ezek a viták nem kicsinyesek, hiszen mindannyian egy jobb Magyarországért tevékenykednek, ezért meg kell hallgatniuk egymást. Mint mondta, sokat elárul a kormány hozzáállásáról, hogy149 javaslatukból 146-ot nem fogadott el. Gyurcsány Ferenc beszédéről a Fidesz frakcióvezetője egyébként úgy nyilatkozott, hogy olyan, mintha a Lenin összest olvasná az ember, mert mindenre talál benne bizonyítékot, és mindennek az ellenkezőjére is.
A felszólalás összevisszaságát kritizálta Csáky András demokrata fórumos felszólaló is. Az MDF frakcióvezető-helyettese szerint a miniszterelnök hitelességét rontja, hogy a választások előtt meghirdetett program és a választásokat követő lépések ütköznek egymással. A politikus szerint egyébként a Zöld Könyv nem fog gyógyírt hozni az egészségügy problémájára, véleménye szerint több pénzt kéne invesztálni az ágazatba. „Ez a kormány nem a jövő építését, hanem leépítését szolgálja” – zárta beszédét Csáky András.
Jó reggelt, Magyarország!
A miniszterelnök napirend előtti felszólalását követően Kuncze Gábor is szót kért. Az SZDSZ elnöke Navracsics Tibor azon mondatára reagált, amely szerint a kormány „programok tűzijátékával” kápráztatja el az embereket, érdemi megoldások azonban nem születtek. Kuncze szerint ugyanis a Fidesz aláírásgyűjtések kavalkádját zúdítja az emberekre, most épp a Jó reggelt, Magyarország! nevű kiáltvánnyal kapcsolatban. A liberális politikus elmondta, a magyar politika vitája ma arról szól, hogy csináljunk valamit vagy ne csináljunk semmit, és az ellenzék ez utóbbit képviseli, ráadásul a rendszerváltásra hivatkozva. Ezt Kuncze Gábor azért tartja visszásnak, mert a rendszerváltás megteremtette a szabadságot, a demokráciát és a piacgazdaságot, csupán ott – elsősorban az oktatásban, az egészségügyben és a közigazgatásban – nem vitték véghez a rendszerváltást, ahol az államnak feladatai vannak. Az ellenzék azonban leszavazta az önkormányzati reformot, sőt, mindenütt „keresztbe tesznek”. Az SZDSZ elnöke szerint azért, hogy az „összeomló rendszerek hullámán lovagolva ebből politikai tőkét kovácsoljanak”.
Lendvai nem szereti Mokány Bercit
Az MSZP frakcióvezetője koalíciós partneréhez csatlakozva az ellenzék magatartását egy XIX. századi figurához, Mokány Bercihez hasonlította, aki mindenre csak nemet tudott mondani. Lendvai Ildikó emlékeztetett arra, hogy nem volt olyan ötpárti egyeztetés, amelyet a Fidesz ne utasított volna el. A Navracsics Tibor által említett 146 elutasított ellenzéki javaslat „visszadobását” is azzal indokolta a szocialista politikus, hogy azok egytől egyig a „nem változás” politikáját képviselték.
