A parlamenti pártok hétfőn megállapodtak a kormányalakításhoz szükséges alkotmánymódosítás kérdésében, így szabad az út a kormányzati struktúra átalakításához. A mostani megegyezés – illetve a megbeszélésen kimondott elv, amely szerint drasztikusan csökkenteni kell a kétharmados törvények számát – a kormány által zászlóra tűzött kilenc, kétharmadot igénylő törvénymódosítás többi pontjának elfogadását is kilátásba helyezi.
Egyszerűsített polgármester-választás
A kilenc reformjavaslat közül az első a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választási szabályainak módosításáról szól. Budapest Főváros Közgyűlésének eddigi 66 tagja helyett a javaslat 55 közvetlenül, listán megválasztott képviselővel számol, ahol Budapest – csakúgy, mint eddig – egy választókerületet alkot. (Érdekesség, hogy a radikális csökkentés még mindig jóval elmarad a koalíciós partner SZDSZ márciusi javaslatától, amely 33 tagra szűkítette volna a testületet). Módosulna azonban a megyei közgyűlési választás. Jelenleg ugyanis minden megyében két választókerület van, külön a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú, és külön a 10 000-nél több lakosú települések számára. A módosítás ezt összevonná, és minden megye – a megyei jogú városok nélkül – szintén egy választókerületet alkotna.
Városrészi önkormányzatok Budapesten
A második javaslat a helyi önkormányzatokról szóló törvényt módosítaná. Ennek része a régiók bevitele az eddigi rendszerbe. A főváros tekintetében pedig kiemelkedően fontos változást hozhatna az az elképzelés, amely szerint az egyes kerületi képviselő-testületek városrészi önkormányzatot hozhatnának létre. A tervezet szerint a fővárossal 1950. január elsején egyesített, korábban önálló településeken kötelező lenne a városrészi önkormányzat létrehozása, ha a helyi népszavazás emellett foglal állást.
Modernebb jogalkotás
Külön pont foglalkozik a jogalkotási törvény módosításával. Érdekesség, hogy ebben a jogszabályban 1987 óta nem voltak érdemi módosítások. A javaslat olyan paradoxonokat szüntetne meg, mint hogy a köztársasági elnök törvényerejű rendeleteket alkothat. Az egyik leglényegesebb eleme pedig, hogy új elemként a törvény bevezetné a hatásvizsgálat kötelezővé tételét. Eszerint a civilszervezetek és az egyházak pedig minden jogszabály tervezetét megismerhetik, még mielőtt a kormány elfogadná.
Szigorúbb mentelmi jog
A kormányfő reformelképzelései között szerepel a képviselők mentelmi jogának szigorítása is. A kérdés egyébként évek óta napirenden van, több alkalommal is közfelháborodást váltott ki, hogy egyes képviselők mentelmi jogukra hivatkozva nem fújták meg igazoltatáskor a rendőrségi alkoholszondát. Az új kormány ezért törvényben rögzítené, hogy a parlamenti képviselők mentelmi joga nem terjed ki a szonda megfújására. A jogszabály ezzel egyidejűleg egységesítené valamennyi közjogi tisztviselő mentelmi jogának tartalmát; megszüntetné az ügyészségi titkárok, fogalmazók, nyomozók és ügyintézők mentelmi jogát, a bírósági ülnökökét pedig erre a tevékenységükre korlátozná.
Ellenőrzöttebb pártfinanszírozás
A tervek szerint Gyurcsány Ferenc meglépné a pártok finanszírozásának régóta halogatott rendezését. A jelenlegi rendszer ugyanis szinte ellenőrizhetetlen: az Állami Számvevőszék vizsgálja ugyan a bevételeket és a költéseket, az adatok valódiságának ellenőrzésére azonban korlátozottak a lehetőségei. Ezért a módosító indítvány szerint minden támogatásról, így a természetbeniről is számot kell adni a nyilvánosság előtt. A javaslat a kampánykiadásokat nem korlátozza, de azokat teljes körűen nyilvánossá tenné, mégpedig egy úgynevezett kampányszámla segítségével. A legfontosabb kampánykiadásokat ugyanis erről, a nyilvános forgalmú számláról kéne utalni. A hirdetések és óriásplakátok használata átláthatóvá válna, a kiadásokat az Állami Számvevőszék a szokásos piaci ár segítségével ellenőrizheti. Érdekes kitétel, hogy a javaslat szerint a pártok vezetőit anyagi felelősség terhelné, ha pártjuk törvénysértést követ el.
Szabadabb kéz a kormánynak
Közjogi értelemben a kilenc pont egyik legfontosabb eleme az Alkotmány módosítására tett javaslat a közigazgatás szervezetével kapcsolatban, amelyet hétfőn tárgyalt meg az öt parlamenti párt. Az eddigi kétharmad helyett ugyanis az egyszerű többség is elegendő lenne minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésének módosítására. (A kérdés azért merült fel égetően, mert az Alkotmány több helyen is megnevezi a Belügyminisztériumot, amelyet a Gyurcsány-kormány másként nevezne, hiszen a rendőri szervek irányítása kikerül Lamperth Mónika hatásköréből).
Megyék helyett régiók
A megyei szint megszüntetése nem egyszerűen törvény-, hanem alkotmánymódosítást is igényel. A jövő hétfőn a parlamenti pártok által megtárgyalandó javaslat szerint a regionális közgyűlés tagjainak általános választását első alkalommal a 2009. évi európai parlamenti választás napján kell megtartani. A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek 2006. évi általános választásán megválasztott megyei közgyűlési tagok megbízatása pedig a regionális közgyűlés tagjainak megválasztásának napjáig tart. Ha a pártok elfogadják a javaslatot, a most ősszel megválasztott települési és önkormányzati képviselők hat évre kapnak mandátumot; de 2012-től továbbra is négyévente, azaz a parlamenti ciklus felezőidejében lesznek az önkormányzati választások.
Kisebb parlament, egyszerűbb választás?
A nyolcadik pont az országgyűlési képviselők választásának szabályaira tesz módosító javaslatot. A tervezet nem okozott nagy meglepetést, hiszen az MSZP a tavaly nyár óta zajló négypárti egyeztetéseken is ezt az álláspontot képviselte. Eszerint a parlamenti képviselők számát 386-ról 298-ra csökkentenék, és egyfordulóssá tennék az országgyűlési képviselő-választásokat. Ezt az ötletet azonban várhatóan nem lesz egyszerű keresztülvinni, hiszen – az akkor még négy – parlamenti párt a választások előtt hónapokig egyeztetett a kisebb parlamentről és az új választási rendszerről, és ennek eredményeként már megállapodtak például abban, hogy marad a vegyes, kétfordulós, kétszavazatos szisztéma.
Szigorúbb összeférhetetlenség
A kormány javaslata szigorítana a képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokon is. Eszerint a parlamenti képviselők semmilyen állami és önkormányzati cégben nem lehetnek vezetők, felügyelőbizottsági tagok, és nem kaphatnának semmilyen juttatást a közalapítványokban, köztestületekben és közhasznú társaságokban betöltött tisztségekért. Ugyanezek a gazdasági összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának az Európai Parlament magyar tagjaira is. Sőt, a képviselők gazdasági összeférhetetlenségi szabályait 2010-től kiterjesztené a javaslat a velük egy háztartásban élő közeli hozzátartozókra is.
