A 2006-os országgyűlési választások előtt szűk háromnegyed évvel az ellenfelek – Herényi Károly, az MDF, Horn Gábor, az SZDSZ kampányfőnöke, valamint a Fideszt képviselő Navracsics Tibor, Orbán Viktor kabinetfőnöke és Szigetvári Viktor, az MSZP kampányigazgatója – feltűnően baráti légkörű, partneri beszélgetést folytattak a Magyar Reklámszövetség egri konferenciáján.
Navracsics Tibor úgy vélekedett, hogy a politikai kommunikáció akkor lehet igazán hatásos, ha egy olyan alapérték, amit közvetíteni akar egy párt, emészthetővé, érthetővé válik. A kommunikáció fejlődésére jellemző, hogy a kilencvenes választáson még 20 perces beszédekben közölték azt az üzenetet a pártok, amit ma egy spot vagy egy hirdetés közvetít.
Ugyancsak egyetértettek abban, hogy a pártok egyre közérthetőbben fogalmazzák meg mondanivalójukat, ami a Fidesz 1997–1998-as kampányának a pozitív hozadéka. Ma minden párt hasonló kommunikációs eszközöket is használ – hangzott el.
Ugyanakkor megoszlott a vitázók véleménye arról, hogy az értelemre vagy az érzelemre kell-e hatni a kampány során. Herényi Károly szerint az a tisztességes, ha az értelemre hat az üzenet, hiszen nem érzelmi kérdésről, hanem mindannyiunk jövőjéről van szó. Hozzátette, hogy az MDF konzervatív szavazói racionális emberek, ezért racionális érvelést várnak.
A többiek viszont úgy vélekedtek, hogy érzelmek nélkül a racionális programot sem lehet eladni. Ugyanakkor, ahogy közeledünk a választásokhoz, úgy nő az érzelmek szerepe. Eltérően ítélték meg a nagyobb és a kisebb pártok a korai kampány kérdését.
Szigetvári Viktor úgy vélekedett, hogy a választók nem tekintik bűnös dolognak a kampányt, sőt jól reagálnak az üzenetekre. Horn Gábor viszont azt hangsúlyozta, hogy a hosszú kampány elszívja a kisebb pártok anyagi erőforrásait, ugyanis mások a lehetőségeik, mint a tömegpártoknak.
Ugyancsak az anyagiak határozzák meg – derült ki a beszélgetésből –, hogy a pártok alkalmaznak-e külföldi tanácsadókat.
Navracsics Tibor szerint ugyan az amerikai kampánymódszerek tekinthetőek a legsikeresebbnek, ám szükséges ezeknek a hazai adaptációja, hiszen eltérő a kultúra. Szigetvári Viktor szerint a külföldi kampányszakértők elsősorban azért hasznosak, mert bizonyos helyzetekre kész válaszokkal rendelkeznek.
Horn Gábor szerint az SZDSZ csak “magyar agyakat” tud megfizetni, Herényi Károly pedig azt hangsúlyozta, hogy az MDF 1994-es kampánya tükrében rossz tapasztalatokkal rendelkezik a külföldi tanácsadókról.