Belföld

Nem rögzíthetik a telekommunikációs adatainkat

Az Európai Parlament kedden az Alvaro-jelentés elfogadásával elutasította az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország és Svédország tervét a telekommunikációs adatok rögzítésére.

A négy tagállam közösen javasolta, hogy a terrorizmus elleni harc jegyében lehetőség legyen a telefonhívások, sms-ek és e-mailek alapvető adatainak (ki, kivel, mikor) akár három éven át tartó megőrzésére.

Az EP szerint ez veszélyt jelent a polgárok magánszférájára, ezért a képviselők arányos intézkedéseket, és nagyobb beleszólást szeretnének ezen a területen. A képviselők üdvözölték a Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott elképzelését, amely szerint a kérdésben a mostani konzultációs helyett együttdöntési jogosultságot kapna az EP.

A most elutasított javaslat szerint az internet- illetve telefonszolgáltatóktól származó adatok megőrzése megkönnyítené a bűncselekmények, terrorakciók megelőzését, kivizsgálását és üldözését. A kezdeményezés értelmében az internetes és telefonos adatforgalommal (e-mail, sms, telefonbeszélgetés) kapcsolatban őriznének meg információkat például a kommunikáció időpontjáról, az abban résztvevők személyéről, tartózkodási helyéről. Nem tárolnának viszont információt a beszélgetés, illetve üzenetváltás tartalmáról. Az adatokat 12 és 36 hónap közötti időtartamra tárolnák. (A Bizottság legújabb, valószínűleg a négy ország által javasolt verzió helyébe lépő javaslata 6 és 12 hónap közötti időtartamot irányoz elő.)

A jelentéstevő német liberális Alexander Nuno Alvaro szerint viszont a javaslat komoly jogi problémákat vet fel. A képviselő nincs meggyőződve a tervezett intézkedések arányosságáról sem, emellett potenciális emberijog-sértéseket vél felfedezni a szabályozásban. A dokumentum ugyanakkor nem vonja kétségbe általában az adatok tárolásáról szóló szabályrendszer létjogosultságát, sőt megfelelő megoldást sürget.

Nagy-Britannia kitart a javaslat mellett.

A jelentés szerint egyébként főleg az internetes információk tárolása jelenti a személyes adatok védelmének sérelmét, ez ráadásul óriási terheket jelentene az európai telekommunikációs szektor számára is.

Az EP 2005. szeptember eleji plenáris ülésszakán a Tanács elnökségét képviselő Charles Clarke brit belügyminiszter kiállt a négy tagállam indítványa mellett. Clarke a telefonos és internetes kommunikációról való adatok tárolása mellett a terrorizmus elleni harchoz szükséges intézkedések közé sorolta a biometrikus azonosítók használatát az útlevelekben vagy akár a jogosítványokban is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik