Az Európai Unió tavalyi bővítése az EU valamennyi tagja számára pénzügyi előnyökkel járt – állapította meg az Európai Bizottság költségvetési felelőse, Dalia Grybauskaité a 2004-es költségvetés eredményeit ismertetve.
Az adatokból kiderül, hogy a Magyarországra kihelyezett uniós kiadások elérték a 712,7 millió eurót. Ebből 60,7 millió volt mezőgazdasági célú, 203,1 millió felzárkóztatási segítség, míg 172 millió az előcsatlakozási alapokból származott, 172 millió euró pedig az új tagállamok számára nyújtott kompenzáció részét képezte. Magyarország uniós pénzügyi egyenlege e szerint a számítás szerint 104,9 millió euró volt.
Az Európai Bizottság a szokásos módon kétféle kimutatást is készített annak érzékeltetésére, hogy az egyes tagállamok milyen egyenleggel zárták a 2004-es évet. Bár a Magyarország részére kifizetett uniós pénzek 176 millió euróval haladták meg a magyar befizetést, ez elsősorban mindössze 5 millió euróval több a csatlakozás előtti utolsó – 2003-as – év pozitív egyenlegénél. Másodsorban a nemzeti összjövedelem (GNI) arányában a magyaroké a legalacsonyabb „nyereség”. Egy másik, az adminisztratív költségeket nem tartalmazó bizottsági táblázat szerint hazánk tavaly a GNI 0,25 százalékának megfelelő pozitív egyenleget produkált az EU-val szemben, ami a legalacsonyabb érték a tíz új tagország között.
Magyarország esetében a tavalyi kifizetések körülbelül 70 millió euróval maradtak el az Európai Bizottság 2002-es koppenhágai csatlakozási megállapodáson alapuló előrejelzéseitől, noha azokhoz képest Lengyelország, Szlovákia és Lettország is kevesebb pénzhez jutott.
Miért?
Ennek egyik oka az, hogy a BruxInfónak nyilatkozó bizottsági szakértők szerint az új tagállamokban 2004-ben nagyon alacsony szinten maradt a közvetlen agrárkifizetések mértéke. Másfelől a tavalyi év nagyon jó piaci viszonyokat hozott, ami abban nyilvánult meg, hogy még a bő termelést is meghaladta a belső kereslet. Ebből kifolyólag az EU-nak a vártnál kevesebb pénzt kellett az új tagállamokra exporttámogatás formájában fordítania.
A másik ok szakértők szerint egyértelműen az, hogy Magyarország a többi új tagállamhoz képest kisebb hatásfokkal vette fel a felzárkóztatási (strukturális és kohéziós) forrásokat, ha úgy tetszik, a magyar abszorpciós képesség elmaradt a többiekétől. Valójában hazánk pénzfelhasználásban valamivel a Bizottság által betervezett összeg alatt maradt, bár teljesítménye nem volt rosszabb, mint annak idején az első évben Görögországé vagy Spanyolországé – hangsúlyozták bizottsági források a BruxInfónak.
Mindenkinek jót tett a bővítés
Grybauskaité a jelentést bemutató sajtótájékoztatóján leszögezte: a bizottság megállapítása szerint az uniós együttműködés fő kedvezményezettjei változatlanok. A tíz új tagállam tavalyi költségvetési egyenlege egyértelműen és jelentősen kedvezőbb, mint 2003-ban, a csatlakozás előtt. Ugyanakkor a 15 régi tagállam sem kényszerült a hozzájárulások jelentős emelésére.
A tavalyi költségvetés emellett előrelépés volt az uniós kiadások szerkezeti korszerűsítése felé is. A kedvezményezettek számára a tagállamokban mintegy 92 milliárd eurót különítettek el, az országok regionális politikai, mezőgazdasági, versenyképességet javító, munkahely-teremtési és kutatási célokra kaptak pénzeszközöket. Hét és fél milliárd euró jutott az unión kívüli országoknak vagy szolgált több tagország javára.
Az EU pénzeszközeiből tavaly Spanyolország részesült a legnagyobb mértékben, 16,4 milliárd euróval, megelőzve Franciaországot (12,9 milliárd euró), Németországot (11,7 milliárd euró), Olaszországot (10,4 milliárd euró) és az Egyesült Királyságot (7,1 milliárd euró). Spanyolország részesült a legnagyobb mértékben a strukturális intézkedések pénzeszközeiből, megelőzve Németországot, Olaszországot és Portugáliát.
Az új tagállamoknál még éppen csak megindult a pénzeszközök áramlása. Lengyelország 2,7 milliárd euróval a tizedik helyet foglalta el a 25 tagú EU-ban. Minden új tagállam pozitív nettó egyenleggel rendelkezik, ez tavaly összesen 2,9 milliárd eurót tett ki, 1,3 milliárd euróval növekedve a csatlakozásuk előtti, 2003-as értékhez képest.
A kiadások súlypontja egyre inkább a versenyképességgel kapcsolatos politikákra helyeződik. A kohéziós alapot és a regionális fejlesztést magában foglaló strukturális intézkedésekre a tagállamok számára elkülönített pénzösszegek jelentősen, 28,5 milliárdról 34,1 milliárd euróra növekedtek, csakúgy, mint a belső piacot és a kutatást magában foglaló belső politikák esetében (a 2003-as 4,9 milliárdról 6 milliárd euróra). A mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre a tagállamok számára elkülönített összegek tavaly a teljes kiadások 47,5 százalékát, 43,6 milliárd eurót tettek ki, ami a 2003-as 54,1 százalékhoz (44,4 milliárd) képest csökkenést mutat. A mezőgazdaságban a fő kedvezményezettek változatlanok maradtak. Abszolút értékben Franciaország kapta a legnagyobb összeget, megelőzve Spanyolországot, Németországot, Olaszországot és az Egyesült Királyságot.
