A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Intézetének Bevándorlás és beilleszkedés címmel szerdán közzétett kutatási adatai szerint a hazánkba érkező magyar nemzetiségű bevándorlók többsége 25–34 éves, de az úgynevezett szekunder migráció keretében megjelent a 60 éves és annál idősebb bevándorlók csoportja is. A szekunder migráció azt jelenti, hogy a Magyarországon egzisztenciát teremtő fiatalokat egy idő után idősebb családtagjaik is követik. Mindez arra utal, hogy a magyarországi migráció kezd gyűrűdző, önfenntartó folyamattá válni.
Budapest a cél
A kutatás szerint a bevándorlók 73,9 százaléka érkezik a végleges letelepedés szándékával, 14 a munkavállalás, 8,1 százalékuk pedig csupán tanulás miatt költözik hazánkba. Az anyaország népességéhez viszonyítva a bevándorlók közt magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya, és leginkább ők tudták megőrizni migráció előtti foglalkozásukat. A bevándorlás előtti állapothoz képest alacsonyabb foglalkozási státusba kerültek viszont a diploma nélküli szellemi foglalkozásúak és a szakmunkások, munkaerő-piaci integrációjuk azonban minden szempontból sikeresnek nevezhető.
A tanulmány szerzői, Gödri Irén és Tóth Pál Péter elmondták: a környező országokban élő magyarok Budapestet tekintik fővárosuknak, így a magyar ajkú bevándorlók elsődleges célpontja az ország gazdasági központja, a főváros és Pest megye.
Elhagyni az anyaföldet
Az előzetes feltételezésekhez képest meglepő volt a tanulmány azon megfigyelése, hogy nemcsak a szórványmagyarság vándorol el, hanem ezzel egy időben a többségi magyar területek fellazulása, szórványosodása is megfigyelhető. A FigyelőNet kérdésére Tóth Pál Péter elmondta: a rendszerváltás óta minden kormány egyetért abban, hogy a határainkon túl élő magyarok szülőföldön való megmaradását kell segíteni.
Ám a nemzetstratégia és a migrációs politika hosszú távon csak együtt, összehangolva működik. „Olyan mértékű az elvándorlás, hogy Kárpátaljáról egész végzős osztályok indulnak Magyarországra a jobb élet reményében. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, rövid időn belül eltűnik a délvidéki és az ukrajnai magyarság” – mondta Tóth Pál Péter, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette: Erdélyből, huszonöt év távlatában 500 ezer magyar költözhet át Magyarországra, zömében fiatalok. „Ez hatalmas érvágást jelentene a ma mintegy 1,6 millió főt számláló erdélyi magyarság számára, tekintve, hogy a számszerű veszteségen túl a fiatalok elvándorlása erősen visszahat az otthon maradt népességre is” – mutatott rá Tóth Pál Péter.
