A Bombardier-MÁV Kft. ügyvezető igazgatója, Dian József azt mondta, hogy még egyelőre nem olvasta a döntést. A FigyelőNet információi szerint a döntés ellen fellebbezésnek helye nincs, de a Bombardier 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
A Stadler magyarországi partnere – és egyben legnagyobb hazai beszállítója – a Ganz Transelektro Közlekedési Rt. kereskedelmi igazgatója, Balog Gábor is még csak a döntést olvasta, az 50 oldalas indoklást még nem volt módja áttanulmányozni. Mint az igazgató a FigyelőNetnek elmondta, a KDb elutasította a Bombardier keresetét, mely döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Balog szerint a Stadler megérdemelten nyerte meg a közbeszerzési eljárást, eddig már háromszor bizonyította, hogy járművei a legmegfelelőbbek erre a feladatra. Az igazgató örül, hogy végre pont került az eljárás végére, és most már minden mehet a maga nyugodt útján, így “végre lehet dolgozni”.
A sokat vitatott bankgaranciával kapcsolatban azt mondta, hogy “tipikus magyar helyzet” állt elő. A törvények menet közben változtak, és ez sok vitára adott okot. A hazánk EU-s csatlakozása előtti utolsó Közbeszerzési Értesítő olyan vastag volt, mint normál esetben két teljes év összesen. Úgy látszik, mindenki igyekezett még a régi szabályozás szerint kiírni a pályázatát, pedig az új tisztább és átláthatóbb.
Vontatott történet
A tender kiírásakor szakértők mintegy 130 milliárd forintra becsülték az ügylet értékét, amelyben a MÁV 30 plusz 30 darab motorvonatot akar beszerezni az elővárosi közlekedés korszerűsítésére. A pályázaton a svájci Stadler és a kanadai Bombardier indult. A vasúttársaság kétszer a Stadlert hirdette ki győztesnek, ám a Bombardier mindkétszer megtámadta az eredményt (sőt, a kanadaiak korábban azt is jelezték: amennyiben nem számukra kedvező döntés születik, a legvégsőkig, akár Brüsszelig is elmennek igazukért). A vesztes a KDb-hez fordult, és az ismételten érvénytelenítette az eredményt. Másodjára a MÁV azért zárta ki a Bombardier-t, mert az férőhelyenként és évenként mindössze egy eurocentért, azaz két forint ötven fillérért vállalta a motorvonatok takarítását és karbantartását, amit irreálisan alacsony, már-már nevetséges árnak minősítettek.
A Közbeszerzési Döntőbizottság nem fogadta el a MÁV döntését (szerintük a régi közbeszerzési törvényt kell alkalmazni, az pedig nem szabályozza a kirívóan alacsony ár kérdését), és július 4-én kelt határozatában arra kötelezte a MÁV-ot, hogy a Bombardier számára tegye lehetővé újabb ajánlat beadását. A bizottság ugyanakkor azt is jelezte: a Bombardier alacsony ára miatt nem biztosítható az ajánlatok jogszerű, esélyegyenlőséget biztosító értékelése, és azt kérte a cégtől, hogy értelmezhető költséget adjon meg új ajánlatában.
Esélyegyenlőség?
A MÁV ezt követően úgy döntött, hogy az esélyegyenlőség biztosítása érdekében nemcsak a kanadaiaknak, hanem mindkét pályázónak lehetővé teszi az ajánlattételt, és a cégek be is nyújtották az új ajánlatokat.
A harmadszor nyertesnek kihirdetett Stadler közel egy éves procedúra után írhatta alá a szerződést. Az utolsó tendereztetés alkalmával a MÁV állítása szerint a nem valós árelemek változatlan megadásával a Bombardier – a KDb határozatában foglaltak szerint – jogsértő helyzetet idézett elő, így ajánlata értékelése jogszerűen nem volt megvalósítható. A MÁV szerint a Bombardier a kísérő levelében elismerte, hogy várható költségei meghaladják az általa ajánlott karbantartási árat, ezért igénybe kell vennie anyavállalatának támogatását.
Ezzel a cég elismerte, hogy a megadott összkarbantartási díj nem nyújt fedezetet a karbantartási költségekre. Így bebizonyosodott, hogy a Bombardier ajánlata nem csupán részelemeiben, de összkarbantartási díj tekintetében sem nyújt fedezetet a műszaki tartalom megvalósítására és költségeire – állította a vasúttársaság. A Bombardier ugyanakkor kitartott amellett, hogy ajánlatuk volt a jobb, és az általuk kínált Talent jármű kiválóan teljesíti a MÁV tenderén megfogalmazott igényeket.
Az augusztus közepén aláírt szerződésbe azonban gazdasági miniszter kérésére egy fék is került. Ennek értelmében csak akkor léphetett hatályba a szerződés, “ha a KDb folyamatban lévő eljárásaiban nem minősíti jogsértőnek a MÁV Rt. közbeszerzési eljárását és az azt lezáró döntést”. Ennek az eljárásnak került most pont a végére.
