Belföld

Sólyom váltja Mádlt

Pénteken iktatják be hivatalába Sólyom László köztársasági elnököt. Mádl Ferenc öt év után adja át a stafétabotot utódjának. Az egykori alkotmánybíró folytatni szeretné elődje hagyományait, de a maga módján.

Péteken, a Sándor-palota Tükörtermében, ünnepélyes keretek között iktatják be hivatalába Sólyom Lászlót. A harmadik Magyar Köztársaság sorban a harmadik elnökének megválasztását komoly belpolitikai csatározások előzték meg, végül azonban legyőzte a szocialisták jelöltjét, Szili Katalint. Az Alkotmánybíróság első elnöke első ötéves terminusa után veszi át a stafétabotot Mádl Ferenctől.

Mádl: szerethető elnök volt

Mádl Ferenc nem élt azzal az alkotmányos lehetőséggel, hogy másodjára is ringbe szálljon az államfői posztért, így első terminusa után búcsúzik az elnökségtől. A jogászprofesszor ötéves államfői tevékenysége megfelel a magyar alkotmányjogi szabályozás kereteinek: a magyar államfő szimbolikus erővel bír. Mádl Ferenc pedig nem gyengítette, de nem is erősítette ezt a pozíciót. Köztársasági elnökként végig jelentős népszerűséggel bírt, ami tiszteletre méltó személyiségén felül az államfői intézmény viszonylag magas bizalmi indexével is magyarázható. Ki kell azonban emelni, hogy Mádl Ferenc nevéhez igen aktív és gyümölcsöző diplomáciai tevékenység fűződik. Példaként említhetjük a spanyol uralkodó, János Károly, és Erzsébet királynő látogatását, vagy az európai és transzatlanti kapcsolatok ápolásáért tett erőfeszítéseit.

Mádl Ferenc a politikafelettiség magasztos követelményét – Göncz Árpádhoz hasonlóan – az egyértelmű politikai kötődések és jelölési megegyezések ellenére is teljesítette elnöki mandátuma során.

Mádl Ferenc az államszervezet és alkotmány demokratikus működése őreként, felelőseként állt Magyarország élén. Nem nyúlt drasztikus eszközökhöz, az Alkotmányban foglalt jogköreinek egy részét nem használta fel. Elnökként nem élt sem a parlament feloszlatásának, sem pedig a törvénykezdeményezési jogával. Kegyelmezési jogán kívül azonban gyakran élt az elnöki vétóval. Így például 2002-ben jogilag aggályosnak tartott részei miatt visszaküldte az Országgyűlésnek a salátatörvénynek is csúfolt szociális tartalmú törvénycsomagot. 2003-ban pedig a kórháztörvényt dobta vissza.

Sólyom: a maga útját szeretné járni

Sólyom László megválasztása előtt a FigyelőNetnek adott interjújában hangsúlyozta, megválasztása esetén szeretné elődei útját folytatni, de a maga módján, alkotmánybírói tapasztalatait felhasználva. „Mind Göncz Árpádban, mind Mádl Ferencben tiszteltem, hogy ezt a pozíciót a jogállamiság tiszteletben tartásával látták el, a napi politikától pedig igyekeztek mindketten távolságot tartani. Nekem a személyiségem és az életkorom is különbözik tőlük, így – csakúgy, mint alkotmánybíróként – a magam útját fogom járni” – mondta Sólyom László.


Hozzátette, munkájában támaszkodni fog az Alkotmánybíróságnál szerzett tapasztalataira is. „A legapróbb részletekig ismerem a köztársasági elnök jogkörét, és a szükségeshez képest, megválasztásom esetén, ezzel élni is fogok. De az államfői posztot leginkább morális feladatként élem meg. Mivel az elnök minden tevékenysége ellenjegyzéshez kötött, így meg van kötve a keze. Viszont személyes példamutatása sokat számít, főleg a mai átpolitizált világban. A politikától feltétlenül távolságot szeretnék tartani” – véli Magyarország harmadik elnöke.


A megválasztott elnök a Magyar Televíziónak adott interjújában csütörtökön elmondta: nem híve a közvetlen elnökválasztásnak és az államfő jogosítványai bővítésének a magyar parlamentáris rendszer hagyományai miatt. Sólyom László közölte: mindent el fog követni annak érdekében, hogy a politikai közbeszéd durva stílusa megszűnjön, ugyanakkor véleménye szerint az elnöknek nem az a feladata, hogy békebíró legyen, vagy hogy a pártok között közvetítsen. Az elnök úgy tudja megtestesíteni a nemzet egységét, ha hiteles példát mutat.

Választási kavalkád

Sólyom László megválasztása – ahogy azt várni lehetett – nem ment zökkenőmentesen. A négy parlamenti pártnak ugyanis nem sikerült még a választás előtt közös, mindenki által elfogadható személyben megállapodnia, így két rivális jelölt szállt ringbe. Az MSZP – a koalíciós partnere heves tiltakozása ellenére is – Szili Katalint jelölte a posztra. Az SZDSZ azonban jó előre kijelentette: nem hajlandó olyan aspiránst támogatni, aki szorosan kötődik az aktuálpolitikához és valamelyik párthoz. A szabad demokraták frakciója ezért a kétnapos procedúra előtt elhatározta: üresen adják vissza a voksolási cédulákat. De a szabályt három képviselő figyelmen kívül hagyta: Mécs Imre, Béki Gabriella és Wekler Ferenc mégis Szili Katalint támogatta.

Ez is kevés volt azonban az ellenzéki pártok által konszenzusosan támogatott, a Védegylet által ajánlott Sólyom Lászlóval szemben. Az Alkotmánybíróság első elnökének nevét a Fidesz az utolsó pillanatban dobta be, az MDF pedig rögtön mellé állt. A parlamenti matematika szerint így egyszerű többséggel, simán nyerhetett Sólyom a harmadik fordulóban (az első két szavazás során esélytelen volt, hogy bárki is kétharmadot szerezzen).

A felfokozott hangulatot jól jelzi, hogy az elnökválasztás a pártok közti csatározások színtere lett: az első fordulóban a Fidesz frakciója egyszerűen szavazás nélkül kivonult a teremből, hogy meglássa, ki „szavazott félre”, majd meggyanúsították az MDF-et, hogy pénzért összejátszanak a szocialistákkal. A választások után ugyanakkor kiderült, hogy az MDF-ből kivált, majd a választások után egy héttel a Fidesz-frakcióba felvételt nyert Nemzeti Fórum tagjai közül, beugratásképp voksoltak hárman a kormánypárti jelöltre. Az MDF ezt követően perrel fenyegetőzött, amelytől végül elállt.

A civakodás közepette azonban végül vitathatatlanul alkotmányos és törvényes módon megválasztották Magyarország új köztársasági elnökét. Sólyom László 185 szavazattal győzött a 182 voksot begyűjtő Szili Katalin ellenében.

Ajánlott videó

Megkerestük George Clooney-t, hogy megtudjuk, mit gondol arról, hogy Soros György ügynökének kiáltotta ki a kormányoldal. A világsztár válaszában elárulta, hogy egyszer találkozott a milliárdossal. De volt néhány gondolata Orbán Viktorról és rezsimjéről is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.