Jómaga olyan ember, aki nemrég maga is gazdálkodott, így nem lehet kétséges, hogy elsősorban a nemzeti agrárpolitikát kívánja szolgálni, s ehhez az Európai Unió csak keretet jelent mondta a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Magyar Agrárkamara pénteki országos küldöttgyűlésén.
A magyar termelők védelmében lépett fel határozottan a külföldi eredetű 2,8 százalékos tej kitiltásáért, egyes holland és német sajtok, s most a lengyel szalmonellás csirke visszavonásáért, az ellenőrzések szigorításáért. A jövő héten a bor kerül majd az ellenőrzések középpontjába – jegyezte meg a miniszter.
Az agrártámogatások kifizetését illetően hangsúlyozta: a magyar gazdálkodókat nem érdekli, hogy Szlovákiában jóval kevesebb kérelmet kellett elbírálni, hanem hozzá kívánnak jutni pénzükhöz.
A miniszter szerint abnormális, hogy az intervenciós és a piaci ár alapján mindenki az intervenciós értékesítésre törekszik. Figyelmeztetett: csalóka a 26 ezer forintos intervenciós ár, mert az – ha utánaszámolnak a gazdálkodók – valójában csupán 22-23 ezer forintot jelent, és csak sokára lehet hozzájutni ehhez a pénzhez.
Eredményes tárgyalásokat folytatnak egymillió tonna gabona kiszállításáról – jegyezte meg a miniszter. Portugáliával 200 ezer tonna kiszállításáról csütörtökön már megegyeztek, Spanyolországgal 500 ezer tonnáról folynak tárgyalások, ebből 300 ezer tonnára már ígérvényt kaptak.
Vessenek bioetanolt!
Azokon a területeken, ahol nem érdemes gabonát termelni, bevételt hozhat a gazdálkodóknak az energianövények, valamint a bioetanolhoz, biodízelhez szükséges növények termelése. A szabályozókkal is elősegítik majd e lehetőség kihasználását. Kötelező lesz például az üzemanyaghoz keverni bizonyos mennyiségű bioetanolt. Jelenleg ennek részaránya 0,4 százalék, de a közeljövőben ez eléri a 4 százalékot.
A miniszter tárgyalásokat ígért a környezetvédelmi tárcával, hogy a gazdálkodók által betarthatatlan környezetvédelmi szabályokat módosítsák, átütemezzék. Példaként hozta fel a trágya kezelésére vonatkozó előírásokat, amelyek kidolgozását – mint mondta – valószínűleg olyan személyek végezték, akiknek nem sok közük van a mezőgazdasági termeléshez. Kérte a kamarai szakembereket, hogy területükről adjanak javaslatot a környezetvédelmi szabályok módosításához.
A miniszter szólt arról is, hogy kezdeményezte a kedvezőtlen adottságra vonatkozó európai uniós besorolás módosítását, mert a magyar statisztikai szabályok szerint ez rendkívül igazságtalan helyzeteket eredményezett. A gazdag területek kedvezőtlennek minősültek, míg a szegények nem kerültek be ebbe a kategóriába.
Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke többek között arra figyelmeztetett: az lenne az előnyös agrárszerkezet, ha az értékbeli kibocsátásból 60-70 százalékban részesedne az állattenyésztés és 30-40 százalékban a növénytermesztés. Ehelyett az utóbbi évek 50-50 százalékos részaránya még kedvezőtlenebb lett, ma már csak 43 százalékot képvisel az állattartás és 57 százalékot a növénytermesztés produktuma. Felhívta a figyelmet arra, hogy két hét múlva az Alföldön megkezdődik az aratás, miközben 6 millió tonna gabona van a raktárakban. Ez rendkívüli feladat lesz – hangsúlyozta. Minden gazdálkodó nem építhet raktárat, szárítót, ezért javasolta a térségenkénti összefogást.
Hangsúlyozta: szakmailag teljesen megalapozatlan, sőt nemzetellenes az a javaslat, hogy 1-1,5 millió hektárt vonjanak ki a művelésből Magyarországon. A magyarországi termőtalaj-adottságok világviszonylatban is kiemelkedőek – húzta alá.
Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamara főtitkára rámutatott: ellehetetleníti tevékenységüket, ha a minisztériummal kötendő második féléves megállapodásban szereplő 400 millió forintos keretösszegből 25 százalék áfát kell fizetniük. Indokolt lenne a nullaszázalékos áfa-besorolás, de ezt eddig nem tudták elérni.
