A hazai gazdasági szervezetek a rendszerváltás során olyan kedvező piaci környezetbe kerülhettek, ahol folyamatosan felértékelődött az információk birtoklásának jelentősége. Míg azonban néhány évvel ezelőtt egy-egy szemfüles vállalkozó számára a piaci terjeszkedés szinte korlátlan lehetőségeket teremtett, addig mára az egyes szegmensek is telítődni látszanak. Kialakult, és mind élesebbé válik a versengés a hasonló profilú gazdasági szervezetek között.
Magyarország európai uniós csatlakozása nyomán könnyebb hazai cégnek új külföldi piacot meghódítani egy versenyképes koncepcióval, ugyanakkor a csatlakozás újabb veszélyeket is jelenthet, s erre célszerű időben felkészülni. Az EU tagállamokban működő vállalkozások számára a csatlakozás óta könnyebb a magyar piacokra belépni, és bár eddig nem özönlötték el az országot, több független elemző cég véleménye szerint a nyugat-európai cégek jelentős hányada tervez kelet-európai kapacitásbővítést.
Nem ugyanaz
• Az üzleti hírszerzés egy modern vezetői, döntéshozói gondolkodást jelent a vállalat rugalmasságának növelése és a meglepetések, kockázati tényezők iránti érzékenység csökkentése érdekében.
• „Az ipari kémkedés illegális, titkos, kényszerítő vagy félrevezető eszközök alkalmazása a privát szektorban gazdasági információk gyűjtése céljából.”
Samuel Porteous: Economic Espionage II.
A piac gyors változásai (trendek, irányvonalak, új, tőkeerős versenytársak, termékek és szolgáltatások megjelenése) alapvetően átrendezhetik egy-egy ágazat kialakult erőviszonyait és lehetőségeit. A váratlan piacvesztés ellen védekezniük kell a hazai cégeknek a versenyképesség megóvása érdekében. A piaci kihívások megfelelő kezelésére csak úgy lehet felkészülni, ha folyamatosan nyomon követik környezetük változásait, gondot fordítanak vizsgálatára. A gazdasági döntések meghozatalához szükséges releváns és értékes információk folyamatos gyűjtését és elemzését a fejlett országokban már több évtizede sikerrel alkalmazott üzleti hírszerzés módszertana segítheti.
Mielőtt az „üzleti hírszerzés” kifejezés kapcsán egyből ipari kémekre és kémfilmekből ismert titkos akciókra gondolnánk, érdemes tisztázni egy-két fogalmat. Míg az ipari kémkedés többnyire eseti, egy adott titok megszerzésére irányuló, az illegalitás határát súroló vagy azt elérő, tiltott tevékenység, az üzleti hírszerzés (competitive intelligence – CI) kizárólag a törvényes keretek között mozgó információs vezetői döntéstámogatást jelent.
Az üzleti hírszerzés egyik ága a legálisan elérhető információk szisztematikus gyűjtését és értékelését jelenti. (Ilyen információforrás lehet például: versenytársfigyelés, vállalati honlapok, piackutató intézetek vonatkozó jelentései, éves jelentések, marketinganyagok). Célja a vállalati törekvések elérése és a vezetői döntések információs háttértámogatása.
Mindenki ismer eseteket
Hogy ez egy kis- vagy közepes vállalat esetében mit is jelenthet? Tegyük fel, hogy egy habszivacsgyártó kisvállalkozás tulajdonosai vagyunk, és a gyártás, valamint forgalmazás (szakmai és értékesítési feladatok) teljes tevékenységét jól ismerjük. Az ilyen típusú kisvállalatok a legtöbb piaci információt többnyire saját mikrokörnyezetükből, a megrendelők (vevők) és az üzleti partnerek (például: alapanyag-beszállítók, viszonteladói hálózat) köréből merítik.
A meghatározó versenytársak (például nagyobb cégek) figyelése és tevékenységük értékelése új, innovatív ötleteket adhat vállalkozásunk számára. Ha például a piacon több nagyobb gyártó közel azonos időben hasonló irányú beruházásokat, termékfejlesztést vagy egyéb irányváltást hajt végre, az egyben a piaci trendek irányvonalainak alakulásáról is információkat adhat.
A versenytársak és a piaci környezet folyamatos figyelésének egyébiránt más előnyei is lehetnek. Segíthet a stratégiailag meghatározó gazdasági folyamatok helyes felismerésében, és ennek révén a vállalkozás életképességének és növekedésének fenntartásában.
Vagy vegyünk egy másik példát a gyakorlatból. Mindennap tapasztalhatjuk, hogy a hazai bevásárlóközpontok és hipermarketláncok széleskörű térhódítása jelentős gazdasági és társadalmi változásokat generál. Azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek időben felismerték a piaci folyamatok alakulását, sikeresen tudtak reagálni, és okos stratégiával megőrizték az esélyt arra, hogy ha elkerülni nem is tudták, felkészülhessenek a változásokra. Akik egyáltalán nem foglalkoztak a környezetükkel, azok kiszolgáltatottakká és ezáltal az események követőivé váltak. Sajnos inkább ez volt a jellemző.
Amikor alig pár évvel ezelőtt a Media Markt megjelent hazánkban, az akkoriban jelentős piaci szereplő Murányi kereskedőház nem készült fel kellőképpen az új konkurencia miatt átalakuló piaci helyzet megfelelő kezelésére. Az eredményt ismerjük: A Murányi kereskedőház mára eltűnt, a szórakoztatóelektronikai piac jelentős részét két-három, többnyire multinacionális cég birtokolja. Minden változásnak vannak előjelei, az üzleti hírszerzés segítségével a kereskedőház több és pontosabb, legálisan összegyűjtött információ birtokában hozhatott volna stratégiailag meghatározó döntéseket.
Érzékeny pontok
Az informatikai fejlődés mára elérte azt a pontot, hogy mérettől függetlenül szinte egyetlen vállalat sem működhet már számítógépek nélkül. A vállalati adatvagyon, a számítógépen, elektronikus formában tárolt információk (például partneri és beszállítói szerződések, vevői és ügyféladatbázisok, kontaktlisták, könyvelési adatok) olyan értéket jelentenek a vállalkozás számára, amivel sok esetben ma még szinte senki sem foglalkozik. Az óvatlan hozzáállás („Miért éppen a mi adataink kellenének valakinek?”) többnyire csak akkor változik meg, amikor a baj már bekövetkezett.
Több független elemző cég szerint drasztikusan növekszik a világban az elektronikus adatvesztés, adatlopás, illetéktelen behatolás, és a vállalkozások kárára elkövetett online pénzügyi visszaélések száma. Az információ az egyetlen olyan értékünk, amit észrevétlenül ellophatnak tőlünk, mert nekünk azután is megmarad. A defenzív üzleti hírszerzés a vállalat által birtokolt információk megfelelő védelmét hivatott szolgálni. Ennek megfelelően sajnos az esetek jó részében az eltulajdonítást a cégek vezetői nem is veszik észre, jelentőségét sokan alábecsülik. A preventív védekezés olcsóbb, mint az adatvesztés miatt elszenvedett kár.
