Belföld

Igazság vagy szegénység?

Ferge Zsuzsa szociálpolitikus szerint jó irányba változik a családtámogatás rendszere, bár nem elég radikálisan. Gábos András, a Tárki kutatója szerint a kormányfő rossz kérdést vetett fel és arra rosszul válaszolt.

Gyurcsány Ferenc Ferge Zsuzsát idézte hétfői parlamenti beszédében. Ez nem véletlen: a miniszterelnök a szociálpolitikus elveit követte kormánya családtámogatási javaslatának kidolgozásakor. „A családtámogatás rendszerében háromból két juttatás igazságtalan volt: a rendszeres gyermekvédelmi támogatásból kirekesztette azokat, akik nem tudtak a lehetőségről, vagy akár tíz forinttal is túllépték a felső jövedelmi korlátot, így helyesnek tartom ennek megszüntetését. Az is tetszik a javaslatban, hogy különbséget tesz a kicsit gazdagok és a nagyon gazdagok között” mondta Ferge Zsuzsa a FigyelőNetnek. Hangsúlyozta, a segély a legrosszabb rendszer, ezért támogatja az új szisztémát. Ebben, bár nem kapnak sokkal többet a családok, de a szakértő számításai szerint körülbelül 800 ezerrel több rászoruló család jut hozzá a támogatáshoz.


A rendszer jó, módosításokkal

„A rendszer működhet, ha a Fidesz is elfogadja. Én javítgatnék még ugyan rajta, például nem tartom jónak, hogy megtartották a legalább három gyermeket vállalóknál az adókedvezményt: ez igazságtalan az egy vagy két gyermeket vállalókkal szemben. Ezzel együtt a rendszer valóban igazságosabb lett, és elsősorban azok a szegények járnak jól, akik eddig nem juthattak támogatáshoz” – véli a szociálpolitikus.


Hozzátette, az adójóváírást már most ki kéne iktatni a rendszerből, illetve továbbfejlesztené a javaslatot, hogy még érzékenyebb legyen az olyan speciális körülményekre, mint a fogyatékosokat vagy a gyermeküket egyedül nevelők. „Ezek most összepaszírozott összegek, de nem látok mögötte világos elvet. Ez az összeg kevés, tovább kell növelni” – hangsúlyozta Ferge Zsuzsa. Összegezve elmondta: az irány jó, hiszen kiiktatta a segélyelvet.

Ellentétes hatásokat fog elérni a javaslat

Nem mindenki ért egyet Ferge Zsuzsával. A Tárki elemzője szerint a Gyurcsány Ferenc által feltett kérdés is rossz már. „A kormányfő a gyermekszegénység megszüntetésének érdekében dolgozta ki tervezetét, pedig a családtámogatási rendszer esetében inkább azt kéne latolgatni, hogyan lehet a gyermekvállalást leginkább ösztönözni. Ugyanis ez az a hosszútávú befektetés, amit a társadalomnak ösztönöznie kéne. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc az igazságosság kérdését vetette fel. Ez véleményem szerint nem helyes, nem jó az elmozdulás iránya. A most megváltoztatandó rendszer közelebb állt ahhoz az elvhez, amely a gyermekvállalás ösztönzését tűzte ki célul” – mondta Gábos András, a Tárki elemzője a FigyelőNetnek.


A szakértő hangsúlyozta, több negatív következmény várható az új rendszer bevezetésétől. „Az első ezek közül, hogy a gyermekvállalás egy előre megtervezett, hosszú távra tervezett dolog, ezért nem jó, ha a családtámogatás ciklusról ciklusra változik, mert ezzel kiszámíthatatlanná válik. A másik negatívum, amit kiemelnék, hogy a rászorultsági elv érvényesítésével a családtámogatásra fordított kiadások csökkenni fognak. A rendszerbe ugyanis ezzel nem kerül be több pénz, egyszerűen a magas jövedelmű többgyerekesek felől történt egy átcsoportosítás az alacsony jövedelmű többgyerekesek felé. Viszont mivel az alacsonyabb jövedelműeknek kisebb az érdekérvényesítő képességük, nem valószínű, hogy újabb forrásokat fognak a rendszerbe pumpálni” – véli Gábos András.


Hozzátette: talán a legnegatívabb hatása az lesz az új szisztémának, hogy az előző két ok miatt – a bizonytalanság és a forráselvonás miatt – csökkenteni fogja a gyermekvállalási hajlandóságot. „Mindez ráadásul a kormány saját céljaival is ellentétes lehet, hiszen csak jóléti transzferekre alapozva, segélyekkel nem lehet csökkenteni a gyerekszegénységet, sőt, ez egyre nagyobb függőséget fog okozni és konzerválhatja a problémákat. Az egyetlen kitörési pont a foglalkoztatás lehetne. Az új rendszer munkavállalást ösztönző hatása nem egyértelmű. Míg a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak negatív, a családi adóhedvménynek pozitív ösztönző hatása volt, így az új rendszer hatását majd csak empirikus vizsálatok igazolhatják ” – véli a Tárki elemzője.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik