Veres János semmilyen részletet nem árult el a készülő törvényjavaslatról.
Kedden kormánypárti képviselők a költségvetési bizottság ülésén támogatásukról biztosították Pető Iván szabad demokrata képviselő indítványát, amely szerint még egy évig (pontosan 2006 június 30-ig) nem kellett volna munkaszerződéssé alakítani a már meglévő, kényszervállalkozói kontraktusokat.
Egymillió embert érint
A rendszerváltást követően terjedt el Magyarországon a ténylegesen alkalmazotti feladatokat ellátó személyek kényszervállalkozói pályára terelésének gyakorlata. A módszerrel a vállalkozások tetemes összegeket spóroltak meg a munkaadói terheken, és rövid távon a válalkozásba kényszerítettek is jól járnak, mert több készpénzhez jutnak. A konstrukció egyértelmű vesztese az államkassza, amely jelentős tb- és nyugdíjbefizetésektől esik el. 2003-ban az adóhatóság hivatalosan is szemet hunyt a színlelt vállalkozói szerződések ügyén, azzal a feltétellel, hogy ezeket a szerződéseket a felek belátható időn belül munkaszerződéssé alakítják. Ennek időpontjaként először 2004 június végét, majd 2005 június végét jelölték meg.
Egyes becslések szerint mintegy egymillió magyar dolgozik kényszervállalkozóként. Leginkább biztonsági őröket, művészeket és újságírókat foglalkoztatnak ebben a konstrukcióban. A helyzetet tovább bonyolítja az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), amelynek segítségével az eva-körbe tartozó vállalkozások bevételük 16 százalékát fizetik be adóként a büdzsébe, a többivel pedig szabadon gazdálkodhatnak.
