Belföld

A magyarok 60 százaléka digitális analfabéta

admin

2005. 04. 20. 15:12

Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartásoké eléri az 1 milliót, így a háztartások internet-ellátottsága a jelenlegi 17 százalékról 26 százalékra emelkedik - közölte az IHM. Sokan viszont egyáltalán nem értenek a digitális világhoz.

A Nemzeti Szélessávú Stratégia (NSZS) szerint 2006 végére az internettel rendelkező háztartások csaknem 60 százaléka szélessávú hozzáféréssel rendelkezik majd, szemben a jelenlegi 48 százalékkal. az IHM Piacelemzési Főosztályának megbízásából készült stratégia szerint Magyarországon esély mutatkozik arra, hogy a felzárkózás egyik fő hajtóerejévé már rövid távon is a szélessáv váljon.

Az IHM megbízásából a Telkes Tanácsadó Rt. vezette tanácsadói konzorcium által készített stratégiához kapcsolódó kutatás szerint 2004 decemberében a magyar háztartások 34,5 százalékában volt legalább egy számítógép, s a háztartások 17 százaléka, azaz 665 ezer rendelkezett valamilyen internet-hozzáféréssel. A 665 ezer internetes háztartásból 318 ezernek szélessávú elérése volt, ami az összes internet-kapcsolattal rendelkező háztartás 48 százalékát tette ki. A stratégia szerint a legalább egy számítógéppel ellátott háztartások száma 2006 végére meghaladja a 40 százalékot.


Drága a hozzáférés


A szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését a relatíve magas díjcsomagokon felül elsősorban a hozzáférés elégtelensége és a releváns tartalomkínálat hézagossága gátolja, emellett – horizontális szempontként – az esélyegyenlőség területén mutatható ki közvetlen beavatkozást igénylő torzulás.

A helyzetértékelés az erősségek közé sorolta emellett a hírközlési tarifák csökkenő trendjét, az infrastruktúrák közötti verseny szempontjából kiemelt jelentőségű, 70 százalék feletti hazai kábeltelevíziós lefedettséget, az uniós összevetésben is kiugróan magas felsőoktatási és középiskolai internet- és számítógép-hozzáférési mutatókat, valamint azt a tényt, hogy a projekt keretében készült lakossági felmérés szerint az internet megítélése a lakosság körében alapvetően pozitív.

A felnőtt lakosság 26 százaléka használta az elmúlt hat hónapban az internetet, ugyanez az arány a 14 évnél idősebb népességen belül 28,4 százalék. A kutatás során megkérdezettek döntő többsége szerint a szélessáv gyorsabb terjedésének legfőbb korlátja a magas ár. Ha 5 ezer forintra csökkenne a szélessávú hozzáférési ár, akkor mind a jelenleg csak keskenysávú hozzáféréssel rendelkezők, mind a ma még anyagi okokból hezitálók nagy számban vásárolnának szélessávú hozzáférést.

A kutatás szerint a szélessávú internet csatlakozás legfőbb előnye nem a sebesség, hanem az állandó, korlátlan kapcsolat megléte, s annak átalánydíjas jellege. Fontos előny még az internet-kapcsolat és a telefonhasználat párhuzamos lehetősége.

A stratégia készítői egyebek mellett úgy vélik, hogy elsősorban a szélessávú közmű kiépítésének, illetve a közigazgatási, üzleti és kulturális tartalmak fejlesztésének támogatására több száz milliárd forint fejlesztési forrást kell bevonni az elkövetkező években.


Szélessávú Közmű 18 milliárdért


Ennek alapján a stratégiában megfogalmazódik, hogy a most készülő, 2007-2013 közötti időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt jelentőséget kapjon az e-Közigazgatás, illetve az e-Kultúra és az e-Üzlet fejlesztése, valamint a Szélessávú Közmű pályázat.

A stratégia kitér arra is, hogy a pénzügyi feltételrendszerre vonatkozó becslés csak a Szélessávú Közmű programra vonatkozik, és nem terjed ki a tartalomkínálat fejlesztését célzó programjavaslatokra – e-Közigazgatás, e-Üzlet, e-Kultúra – mivel ezen területek kívül esnek a szélessávú stratégia mandátumán. A Szélessávú Közmű program finanszírozására a 2006-os költségvetési évben mintegy 17-18 milliárd forint szükséges. Ebből az összegből mintegy 10-11 milliárd forint részben az IHM költségvetésében, részben a 2004-2006-os Nemzeti Fejlesztési Tervben található, míg az adókedvezmények becsült 5 milliárd forint körüli forrásigénye a központi költségvetést terhelő tételként jelenik meg.

A fejlesztéspolitikai eszközök finanszírozásához az IHM 2006. évi költségvetéséből további mintegy 2 milliárd forint szükséges, míg a 2007-2013-as fejlesztési periódusban a Szélessávú Közmű keretében javasolt programok forrásigénye mintegy 290 milliárd forint. Ez az összeg magában foglalja a várható magán-, uniós és nemzeti finanszírozást.

A stratégia szerint az előzetes számítások alapján a közoktatás esetében a legmagasabb a becsült forrásigény: az Intelligens iskola program a Szélessávú Közmű finanszírozási igényének több mint 70 százalékát jelenti.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.