Attilát, a hunok vezérét Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban véreskezű hódítóként ismerik, aki egészen Ázsiából egészen Franciaországig nyomult az időszámításunk szerinti IV.-V. században. Az angolszász történelemtudományban barbár, állatias férfiként szerepel. Szerkesztőségünk tapasztalatai szerint az Attila keresztnevű magyarok néha még mindig csodálkozást keltenek egyes nyugati országokban.
A hun kisebbség „feltámadása” azonban Magyarországon kelt némi csodálkozást, írja a BBC budapesti tudósítója. A magyarok, törökök és egyes ázsiai népek történelemkönyvében Attila „Isten kardjaként” ismert, és sokkal jobb sajtója van, mint a világ többi részén – írja Nick Thorpe.
Kisfaludy György, a hun kisebbség elismertetésért küzdő csoport vezetője a tudósítónak elmondta, hogy 2500 aláírást gyűjtöttek össze, ami a törvények szerint elegendő ahhoz, hogy a Parlamentnek napirendre kelljen tűznie a kisebbség elismertetését. Kisfaludy mégis arra számít, hogy a törvényhozás elutasítja a kérelmüket. Ez nem csüggeszti lelkesedését, ugyanis mint mondta, „hunnak lenni életérzés”.
Az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága keddi ülésén nem támogatta azt az országos népi kezdeményezést, hogy a hunokat ismerjék el magyarországi kisebbségnek. A testület 17 nem és négy tartózkodó szavazat mellett nem támogatta a Novák Imre Josua által indított nép kezdeményezést. Novák Imre Josua a bizottsági ülésen azt mondta: “a hunok nem haltak ki, több milliós nemzetség kihalásáról beszélni (…) tudománytalan dolog.” A hun kisebbségi ügynek Európában igen nagy visszhangja van – tette hozzá.
Rytko Emília, az Országos Választási Iroda vezetője emlékezetett: a hun kisebbség bejegyzésére 2.381 aláírást juttattak el az irodához. Akkor megállapították, hogy a jogszabályban meghatározott ezer, mindenben megfelelő aláírás biztosan összegyűlt ahhoz, hogy az Országgyűlés a kérdésben döntést hozhasson. Az Országos Választási Bizottságnak nincs joga a kérdést minősíteni, nincs joga azt vizsgálni, hogy milyen, a kisebbségi törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő népcsoportról van szó – magyarázta Rytko Emília.
A kormány álláspontját ismertetve Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke elmondta, a kormány, illetve a kisebbségi területet felügyelő minisztérium a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértői véleménye alapján nem támogatja a hunokat, mint kisebbségnek a bejegyzését. A szakértői vélemények egybehangzóan állítják, hogy a magát magyarországi hunoknak nevező csoport tagjai nem tekinthetők nemzeti vagy etnikai kisebbségnek, erre irányuló bejegyzési törekvésük megalapozatlan – idézte a NEKH elnöke Vizi E. Szilveszternek, az MTA elnökének mondatát.
Bán Imre, a testület kormánypárti tagja arra kérte Novák Imre Josuát, hogy hun nyelven foglalja össze mondandóját. Novák Imre Josua válaszul azt mondta, “a mai magyar nyelv az a hun nyelv egyik ágazatának tekinthető”. Novák, aki magát az univerzum egyházának hírnökeként mutatta be, közölte: van könyvük, amelyben két hun szótárat is fel tud mutatni. “Azáltal, hogy a mai magyar nyelvet is a hun egyik nyelvjárásának tekinthetem, ezért itt a teremben mindenki tud hunul” – jelentette ki.
