Az Antenna Hungária (AH) Rt. 5,462 milliárd forint osztalékot fizet ki, azaz egy 1000 forint névértékű részvény után 460 forintot – hozta nyilvánosságra pénteken a társaság. Az április 8-án megtartott éves rendes közgyűlés döntött arról is, hogy az elmúlt évi 1,352 milliárd forint adózott eredményt a szabad eredménytartalékból 4,11 milliárd forinttal kiegészíti, s a teljes összeget osztalékként kifizeti. Az 5,462 milliárd forint a társaság jegyzett tőkéjének 46 százalékát teszi ki.
 |
 |
|
|
|
Egyéb határozatok |
| A közgyűlés elfogadta a konszolidált beszámolót is, amely szerint a csoport tavaly 11,686 milliárd forint adózott eredményt ért el, szemben az egy évvel korábbi 155,6 millió forinttal. A növekedés hátterében a pénzügyi műveletek eredményének jelentős javulása áll: e soron a társaság 10,93 milliárd forint plusszal zárta az évet, szemben a 2003. évi 2,1 milliárdos veszteséggel. A változás oka nagyrészt a Vodafone-részesedés értékesítése: ebből 11,336 milliárd forint pénzügyi bevétel növekedést számolt el tavaly az Antenna Hungária. Az Antenna Hungária anyavállalati szinten 2004-ben a megelőző évinél 340 millió forinttal magasabb, 24,9 milliárd forint nettó bevételt ért el. A közgyűlés döntött arról is, hogy a 2005. évet lezáró közgyűlés napjáig meghosszabbítja a könnyvizsgáló, az Ernst and Young Könyvvizsgáló Kft. megbízatását. |
|
|
|
|
|
|
Az osztalékkal kapcsolatban felfokozottak voltak a várakozások: voltak akik úgy vélték, hogy a privatizáció előtt még gyorsan megszedi magát az állam. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. osztalékbevétele ugyanis közvetlenül felhasználható az államháztartási hiány csökkentésére, míg a jövőben esetlegesen befolyó privatizációs bevétel erre nem fordítható. Mindenesetre a 460 forintos osztalék így is viszonylag szép tétel, jóllehet a kisrészvényesek örömét annak adóterhe valamelyest csökkenti.
Privatizáció – sokadszorra
Az osztalék meghatározása után a részvényesek és a piac figyelmét most a soron következő privatizációs kísérlet köti le. Az ÁPV Rt. igazgatósága ugyanis csütörtökön eldöntötte: nyilvános, kétfordulós pályázatot ír ki az Antenna Hungária Rt. 75 százalék plusz 1 szavazati jogot megtestesítő részvénycsomagjának értékesítésére.
A társaság közleményében emlékeztet arra, hogy a kormány 2004. október végén határozott a műsorszóró társaság privatizációs koncepciójáról. A pályázati eljárás során az ÁPV Rt. olyan befektetőt keres, aki megfelelő iparági tapasztalatokkal, referenciákkal és tőkeerővel rendelkezik ahhoz, hogy biztosítsa az Antenna Hungária Rt. további fejlődését és piaci helyzetének megerősítését.
A részletes felhívás 2005. április 11-én jelenik meg két országos napilapban és a Financial Times-ban. A tranzakció elemei ekkor válnak ismertté, eldől például az időzítés. A korábbi tervek szerint a magánosítás már az első félévben lezárult volna, ennek esélye piaci elemzők ugyanakkor kérdéses.
|
|
|
|
|
Korábbi kísérletek |
| Az AH-t több éve sikertelenül próbálják privatizálni. 2000-ben az ÁPV Rt. fő célja az 50 százalék + 1 szavazatig történő értékesítés volt, mely 37,45 százalékos részesedés eladását jelentette volna. A kedvezőtlen nemzetközi és hazai tőkepiaci trendek következtében a több lépcsőből álló tranzakció során alig, 85,55 százalékosra csökkent az ÁPV Rt. részesedése. A 2001 januári, zártkörű értékesítés során, majd a februári munkavállalói részvényértékesítés keretében kis mértékben tovább apadt az állami tulajdon. 2002 vége-2003 eleje folyamán az ÁPV az AH jegyzett tőkéjének 10 százalékát kitevő részvényapportot hajtott végre a kárpótlási jegyeket a piacról felszívni hivatott Forrás Rt. részére, ezáltal részesedése 73,71 százalékra csökkent. A 2003-as előkészítés (a befektetési portfólió profiltisztítása, a leányvállaltokat érintő kisebb tranzakciók) után 2004. októberében megszületett a kormánydöntés az AH-privatizációról. Ennek alapján az ÁPV Rt. felhatalmazást kapott arra, hogy a 75 százalék +1 szavazatot biztosító részvénycsomagját nyílt pályázaton értékesítse. |
|
|
|
|
|
|
Az állami csomag piacképességének megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a telekompapírok pillanatnyilag nem tartoznak a legkeresettebb részvények közé. Ebben az iparágban ma inkább a túlkínálat a jellemző – mondta el a FigyelőNet kérdésére Zékány András, az ING elemzője –, hozzátéve, hogy azért valószínűleg sikerül találni valamilyen szakmai vagy kockázati tőke befektetőt.
A kockázati tőketársaságokat ugyanakkor kevésbé szokták szeretni az államot képviselő eladók, mivel nem látják garantálva, hogy például az úgynevezett nemzeti érdekek hosszú távon prioritást élvezzenek.
A kockázati tőke befektetőknek ugyanis elsősorban a befektetésük minél gyorsabb és jobb megtérülése az elsődleges, ennek oltárán hajlamosabbak komolyabb költség racionalizálásra, elbocsátásokra vagy a cég esetleges feldarabolására. Állami szemüvegen keresztül ellenük szól az is, hogy hosszú távon végképp kikerül a cég az állami kontroll alól, nem lehet például ellenőrizni azt sem, hogy kinek adják tovább a részesedésüket.
Kérdés tehát, hogy lesz-e olyan szakmai befektető, amely a hazai környezetben – ahol gyakorlatilag nincs egészséges verseny és kérdéses a cég igazán hatékony működtetése is – lát fantáziát az AH-ban és az ÁPV Rt.-nek is tetsző vételárat kínál a műsorszóró társaságért.
