Szegényebb lett a lakosság csaknem fele

A háztartások mindössze 16 százaléka értékeli jónak, 58 százaléka közepesnek, míg 20 százaléka kifejezetten rossznak saját anyagi helyzetét – áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézetnek a lakosság gazdasági várakozásait elemző tanulmányában. A helyzet az előző évekhez képest sem változott, s a háztartások százas skálán 47 pontra értékelik saját anyagi helyzetüket.

A családok 41 százaléka nem érzett változást anyagi helyzetében, mindössze 15 százalékuk számolt be helyzetének javulásáról, míg a háztartások 43 százaléka szerint kifejezetten romlott anyagi helyzet az elmúlt időszakba. A sötét múlt ellenére a lakosság optimistán fordul a jövő felé, bár ez sem mutat túl jó képet. Százas skálán átlagosan 44 pontot kapott a jövő.

Nagyon magas, a kutatók szerint aggasztó azoknak a száma, akik folyamatos lecsúszásként értékelik helyzetüket, s anyagi helyzetük romlását tartósnak ítélik. Az ő arányuk meghaladja a lakosság ötödét.

Mennyi az annyi? A háztartások 62 százaléka vállalkozott arra, hogy megbecsülje, mekkora volt az infláció az elmúlt 12 hónapban. A válaszadók 8,1 százalékra tippeltek, bár elvétve akadtak nagyon távoli becslések is. Ha a januári 4,1 százalékos inflációhoz ą1,5 százalékos hibahatárt engedünk meg, azaz az 2,6-5,6 százalékos válaszokat tekintjük pontosnak, akkor a becslésre vállalkozók 24 százalékáról mondható el, hogy viszonylag pontos információi vannak az elmúlt 12 hónapra vonatkozó inflációról. A leggyakoribb, a kérdezettek 12 százaléka által említett inflációs becslés 6 százalék volt.

Sötét múlt, fényesebb jövő

A lakosságnak a gazdaság egészére vonatkozó elvárásai sokkal optimistábbak mint a múltra vonatkozó elképzelései. A megkérdezettek 27 százaléka látja úgy, hogy nem történt változás a gazdaság helyzetében, ugyanakkor közel harmaduk véli úgy, hogy javul a helyzet, bár csak 2 százalékuk véli úgy, hogy jelentős javulás várható.

A munkanélküliségi ráta alakulására vonatkozó becslések a gazdasági félelmek enyhe mérséklődését tükrözik. A válaszadók közel fele növekvő munkanélküliségre számít, míg a munkanélküliek számának és arányának csökkenését csak minden ötödik lakos várja a következő évre. A kérdezettek negyede véli úgy, hogy a következő évben nem történik érdemi változás a foglalkoztatási viszonyokban.

Nő a pénzromlás?

A lakosság csaknem hatvan százaléka számít arra, hogy a következő egy évben nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt egy évben. Ezen belül 19 százalék az elmúlt évinél sokkal nagyobb mértékű inflációra számít, míg 40 százalékuk annál valamivel nagyobbra. A lakosság 22 százaléka véli úgy, nem sikerül csökkenteni a fogyasztói árak növekedésének ütemét, igaz, nem is fog nőni az infláció. Alacsonyabb mértékű áremelkedésre a lakosság 15 százaléka gondol, de ők is többnyire csak enyhe javulásban reménykednek. Erősödni látszik az a korábban jelzett tendencia, amely szerint tavalyi év közepétől számottevően kisebbek az inflációs félelmek, mint az azt megelőző időszakban.