Nem lesz krach, csak magas olajár

A világgazdaság helyzetének jelenlegi alakulása szerint továbbra is folytatódik az olaj árának emelkedése. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet annyiban különbözik a korábban megszokottól, hogy az áremelkedést nem egy politikai konfliktus, vagy természeti katasztrófa, hanem a fogyasztói igények növekedése okozza.

A világ olajtermelésének kevesebb mint a felét adó OPEC-tagországok évek óta kitermelési kvóta felett termelnek, s jelenlegi kibocsátásuk megközelíti a harmincmillió hordót naponta, azonban ezeknek az országoknak, a pár évvel korábban még soknak tűnő 2 millió hordónyi napi szabad kapacitása kimerülőben van. A világ kőolajszükségletéhez szükséges további, mintegy 50 millió hordónyi olajat adó országok többségében is túlfeszített a termelés. A mélyben húzódó – Irak, Venezuela, Nigéria – politikai nehézségek jelentik a bányászat további akadályát.

Rekordár A Mol Rt. legközelebb április 9-étől emeli az üzemanyag árát. A 95-ös motorbenzin 7, míg a gázolaj 5 forinttal drágul. Az áremelés után a 95-ös ólmozatlan benzin ára 258,50 forint, a 95-ös keverék benzin 261,50 forint, a 98-as ólmozatlan benzin 267,50 forint, a gázolajé pedig 252 forint lesz literenként; a 95-ös benzin még soha nem volt ilyen drága hazánkban. A bejelentést követően a gazdasági miniszter egyeztetéseket kezdeményezett az olajipari ágazat szereplőivel, elsősorban a Mol Rt.-vel arról, miként lehetne enyhíteni a piaci mozgások Magyarországra gyakorolt hatását. A Fidesz kezdeményezte azon rendszer visszaállítását, amelyben a kormány beavatkozik, ha az üzemanyag ára egy meghatározott összeg fölé emelkedik. A párt  közölte:  támogatnák indítványuk sürgősségi tárgyalását az Országgyűlésben.

A legnagyobb nehézséget a finomítói kapacitások telítettsége okozza, ugyanis azok a korábbi évek szükségletét meghaladják, de a jelenlegi helyzetben nem elégségesek. Mivel egy finomító megépítése mintegy öt évet és 2 milliárd eurót vesz igénybe, a befektetők csak komoly költség-haszon számítások után vágnak bele az építkezésbe. A világgazdaság jelenlegi bővülése, ezen belül is Kína és India gazdasági fellendülése próbára teszi a jelenleg rendelkezésre álló finomító-kapacitásokat. Mivel ezek az országok közel kétszámjegyű gazdasági növekedést produkálnak, a kapacitásbővítés elengedhetetlen. A kínai és az indiai pluszkapacitások várhatóan csak az évtized végére készülnek el.

Árfelhajtó hatása van azonban annak is, hogy az új környezetvédelmi szabályoknak csak az alacsony kéntartalmú üzemanyagok felelnek meg, viszont az újonnan felfedezett lelőhelyek többségéből a korábbinál gyengébb minőségű kőolaj származik, így többe kerül a megfelelő finomítás.

Strukturális változás

A kapacitásbővítés mellett a tartósan magas olajárak azonban nem jelentik azt, hogy a Goldman Sachs által a napokban beharangozott 105 dolláros hordónkénti olajár tartós beállása valószínű lenne – állítja Varró László, a Mol Rt. vezető közgazdásza. Szerinte azonban nem kizárt, hogy valamilyen rendkívüli esemény – hideghullám, vagy politikai probléma – rövid távon akár ide is feltornázhatja a fekete arany, jelenleg valamivel 60 dollár alatt mozgó, hordónkénti árát. A mostani árszint azonban hamarosan visszaállna, mert a szélenergiával termelt villamos energia lényegesen olcsóbb, ami a kőolaj árcsökkenéséhez vezet.

Fogyasztás Magyarországon 2004-ben mintegy 4 milliárd liter üzemanyag fogyott el, ennek 40-45 százaléka benzin, a többi gázolaj volt. Tavaly a motorbenzin-fogyasztás stagnált, a gázolajé pedig 3-4 százalékkal nőtt. Az idén, ha továbbra is magas marad a kőolaj és a késztermékek ára, a benzin-felhasználás várhatóan nem nő. A gázolajé azonban 3-4 százalékkal bővülhet, mert a gázolaj-kereslet az ipari felhasználás miatt lassabban reagál a drágulásra. Az idén az első három hónapban a kőolaj ára 40 százalékkal, a benzin és gázolaj tonnája pedig 60 százalékkal, illetve 30 százalékkal nőtt. A kőolaj hordónkénti ára elérte az 56 dollárt, a motorbenzin tonnája megközelítette a 600 dollárt, míg a gázolajé meg is haladta ezt.

Amennyiben az olaj ára mégis tartósan lenne magas, az nem okozna a hetvenes években lezajlott olajválsághoz hasonló gazdasági megtorpanást – állítja Varró. Ugyanis azóta töredékére csökkent az olaj gazdasági hozzájárulásának fajlagos költsége.

Az olajár az égbe megy?

A magyarországi üzemanyagárak – az utóbbi hetekben bekövetkezett radikális emelkedés ellenére – nominálisan alig nőttek a 2001-es szinthez képest. Ugyanis a forint dollárhoz viszonyított, folyamatosan erősödő árfolyama kompenzálta az áremelkedést. Így történhetett, hogy 2001-ben a kőolaj ára 23-30 dollár – tehát a jelenlegi árfolyam fele – volt, ám az árfolyamhatás miatt a maiakhoz hasonló üzemanyagárak alakultak ki. Ekkor egy tonna motorbenzin világpiaci ára 370 dollár, a gázolajé pedig 284 dollár volt. E két termék magyarországi literenkénti fogyasztói ára 300 forint körüli dollár-árfolyamnál 249,50 forint és 223,75 forint volt. 

Horváth Ferenc ügyvezető igazgató szerint azonban a cégnek a magas kőolajár inkább negatív hír, mivel egy idő múlva visszafogja a fogyasztást. Azt azonban nem kívánta számszerűsíteni, hogy milyen forint/dollár árfolyamnál, illetve milyen mértékű kőolajdrágulásnál, milyen árváltozás és keresletcsökkenés várható. Más tanulmányok – a viszonylagos kereslet-rugalmatlanság miatt – nem számítanak a kereslet jelentős visszaesésére. Varró szerint az üzemanyag kereslete rövid távon árához képest rugalmatlan, vagyis az áremelkedés hatásra a kereslet nem csökken. Hosszabb távon az arány -0,5- (-1,5), vagyis az üzemanyagok árának egy százalékos emelkedése 0,5-1,5 százalékkal mérsékelné az üzemanyag-fogyasztást.

Az üzemanyag kútárából jelenleg 75-100 forintnyit tesz ki a nyersanyag ára, így a dollár és a kőolaj világpiaci ára ezekre van érdemi befolyással.