Belföld

Kurd államfő Irakban

admin

2005. 04. 06. 10:44

A Szaddám-diktatúra alatt elszenvedett üldöztetéseknek tudható be, hogy a népesség 15 százalát alkotó kisebbség adja az új államfőt. Ő dönt hamarosan az új kormányfő személyéről.

A parlament jelentős többsége támogatta a kurd származású Dzsalal Talabani, és két alelnökének, a leköszönő síita pénzügyminiszter Ádel Abdel-Mehdi és az eddigi szunnita államelnök Gázi al-Jáver megválasztását.

A három politikusnak kulcsszerepe lesz Irak jövőjének alakításában, hiszen ők jelölik ki a kormányfőt, aki a következő, decemberi választásokig az országot irányítja. A BBC online információi szerint a posztra leginkább Ibrahim al-Dzsafari, síita politikus esélyes. 


Dzsalal Talabani

Az államfő személye komoly politikai győzelem a kurdok számára, akiknek Szaddam Husszein uralkodása alatt rendkívül sokat kellett szenvedniük. Talabani a nemzetgyűlés előtt tartott köszönő beszédében kiemelte, hogy a diktatúra hosszú évei után komoly lépést tettek a demokratikus Irak felé.

A BBC helyszíni tudósítója ugyanakkor arról számolt be, hogy még komoly ellentétek alakulhatnak ki a síiták és a kurdok között arról, hogy ki felügyelje az olajügyekkel foglalkozó minisztériumot a hamarosan megalakuló ideiglenes kormányban.


A Síita IsA jelentése szerint a 275 tagú nemzetgyűlés 227 képviselője támogatta szavazatával Talabani elnököt. Minderre azután kerülhetett sor, hogy hat héttel az első parlamenti választásokat követően március 16-án megtartotta első ülését az iraki parlement.


A  január 30-ai voksoláson a bejegyzett szavazók 58 százaléka járult az urnákhoz. A nyolc és fél millió leadott szavazat majdnem felét a síita szövetség szerezte meg. A kurd pártok közel 2,2 millió voksot kaptak, így őket 71 delegáltjuk képviseli a parlamentben.

Az elnyomás korszaka


Szaddám Huszein uralkodása alatt kegyetlenkedések sorozatát kellett elviselnie az ország lakosságának egyhatodát alkotó kurd kisebbségnek. 1988-ban harci gázt vetett be a diktátor az iraki kurdok ellen Halabdzsában, a támadásnak becslések szerint 5 ezer kurd civil esett áldozatul. Ez szerepelt a diktátor ellen megfogalmazott 12 vádpont között is az iraki különleges törvényszék által 2004 tavaszán megkezdett eljárásban.


                                                                              Forrás: www.pbs.org

1991-ben újabb felkelés tört ki az ország északi részén, a  kurdok rábírták a helyi parancsnokokat, hogy álljanak át hozzájuk. Szulemánijeh volt az első nagyobb a város, melyet hatalmukba kerítettek, egy héten belül a kurdok kezében volt a Kurd Autonóm Körzet, és a közelben lévő olajban gazdag Kirkuk városa. A megtorlás ezúttal sem maradt el, az iraki vezetők felelősségre vonásáért küzdő csoport (INDICT) szerint a helyszínen tömegesen végezték ki a feltételezett lázadókat és nagyon sok civilt is. Kurd kórházakat, iskolákat, mecseteket, emlékműveket, és a menekülők menetoszlopait bombázta és ágyúzta az iraki hadsereg.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.