A parlament jelentős többsége támogatta a kurd származású Dzsalal Talabani, és két alelnökének, a leköszönő síita pénzügyminiszter Ádel Abdel-Mehdi és az eddigi szunnita államelnök Gázi al-Jáver megválasztását.
A három politikusnak kulcsszerepe lesz Irak jövőjének alakításában, hiszen ők jelölik ki a kormányfőt, aki a következő, decemberi választásokig az országot irányítja. A BBC online információi szerint a posztra leginkább Ibrahim al-Dzsafari, síita politikus esélyes. 
Dzsalal Talabani
Az államfő személye komoly politikai győzelem a kurdok számára, akiknek Szaddam Husszein uralkodása alatt rendkívül sokat kellett szenvedniük. Talabani a nemzetgyűlés előtt tartott köszönő beszédében kiemelte, hogy a diktatúra hosszú évei után komoly lépést tettek a demokratikus Irak felé.
A BBC helyszíni tudósítója ugyanakkor arról számolt be, hogy még komoly ellentétek alakulhatnak ki a síiták és a kurdok között arról, hogy ki felügyelje az olajügyekkel foglalkozó minisztériumot a hamarosan megalakuló ideiglenes kormányban.
A Síita IsA jelentése szerint a 275 tagú nemzetgyűlés 227 képviselője támogatta szavazatával Talabani elnököt. Minderre azután kerülhetett sor, hogy hat héttel az első parlamenti választásokat követően március 16-án megtartotta első ülését az iraki parlement.
A január 30-ai voksoláson a bejegyzett szavazók 58 százaléka járult az urnákhoz. A nyolc és fél millió leadott szavazat majdnem felét a síita szövetség szerezte meg. A kurd pártok közel 2,2 millió voksot kaptak, így őket 71 delegáltjuk képviseli a parlamentben.
Az elnyomás korszaka
Szaddám Huszein uralkodása alatt kegyetlenkedések sorozatát kellett elviselnie az ország lakosságának egyhatodát alkotó kurd kisebbségnek. 1988-ban harci gázt vetett be a diktátor az iraki kurdok ellen Halabdzsában, a támadásnak becslések szerint 5 ezer kurd civil esett áldozatul. Ez szerepelt a diktátor ellen megfogalmazott 12 vádpont között is az iraki különleges törvényszék által 2004 tavaszán megkezdett eljárásban.
Forrás: www.pbs.org
1991-ben újabb felkelés tört ki az ország északi részén, a kurdok rábírták a helyi parancsnokokat, hogy álljanak át hozzájuk. Szulemánijeh volt az első nagyobb a város, melyet hatalmukba kerítettek, egy héten belül a kurdok kezében volt a Kurd Autonóm Körzet, és a közelben lévő olajban gazdag Kirkuk városa. A megtorlás ezúttal sem maradt el, az iraki vezetők felelősségre vonásáért küzdő csoport (INDICT) szerint a helyszínen tömegesen végezték ki a feltételezett lázadókat és nagyon sok civilt is. Kurd kórházakat, iskolákat, mecseteket, emlékműveket, és a menekülők menetoszlopait bombázta és ágyúzta az iraki hadsereg.
