Ha a gazdasági fundamentumok által indokoltnál erősebb a forint árfolyama, akkor romlik az ország versenyképessége, és a tétel fordítva is igaz, az egyensúlyinál gyengébb árfolyam csak rövid távon segíti, hosszabb távon rontja a versenyképességet – jelentette ki Draskovics Tibor, a Portfolio.hu szervezésében rendezett keddi konferencián.
A pénzügyminiszter megemlítette azt is, hogy a magyar gazdaság duális szerkezetű. Amíg az export 70 százalékát azok a multinacionális társaságok számlázták, amelyek képesek az árfolyamkockázatokat kivédeni, addig néhány nagyvállalat mellett a magyar kis és közepes vállatok számára is egzisztenciális gondokat okozhat a túl erős árfolyam.
A jelenlegi árfolyam 2-7 százalékkal erősebb az egyensúlyi árfolyamnál, amit a számítások vitathatatlanul igazolnak, tehát a gazdaság számára nem kedvező – jelentette ki Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára ezt követően.
Tavaly a közösségi fogyasztás negatívba váltott, a reálkeresetek nem nőttek, s a lakossági fogyasztás növekedési üteme is 3 százalékra mérséklődött, azaz a gazdasági növekedést is fékezte volna a költségvetési kiadások további visszafogása – tette hozzá.
A PM helyettes államtitkára szerint ehhez a szigorú költségvetési politikához egy ugyancsak szigorú monetáris politika kapcsolódott, amit jelez az is, hogy 2004 szeptemberében 10 százalékkal értékelődött fel a forint az egy évvel korábbihoz képest, miközben az előre tekintő reálkamat 2-3 százalékkal volt több.
“Ebből következik, hogy a gazdaság számára nem lett volna előnyös, ha a szigorodó monetáris politika mellett, a fiskális politika is további szigorító lépésekre szánja el magát” – fogalmazott Kovács Álmos.
Sikeres a Magyar Nemzeti Bank inflációs célkövető rendszere, a jegybank nincs az árfolyam “fogságában” – mondta Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója a konferencián. A korábban felszólaló pénzügyminiszter elhangzott előadására utalva vitatta, hogy az erős forint rontotta volna az ország versenyképességét.