Belföld

Megválasztotta elnökét a kirgiz ellenzék

Miután a kirgiz ellenzék erőszakkal átvette a hatalmat, a parlament Bakijevet nevezte ki elnöknek. A zavargásokban többen meghaltak és több százra tehető a sebesültek száma. Vlagyimir Putyin eközben illegitimnek nevezte, a korábbi vezetés pedig puccsnak minősítette a kirgizisztáni eseményeket.

Kurmanbek Bakijev kirgiz ellenzéki vezető pénteken Biskekben közölte, hogy a parlament őt nevezte ki ügyvezető államfőnek és miniszterelnöknek. “A parlament engem nevezett ki kormányfőnek és rám bízta az elnöki hatásköröket is” – közölte Bakijev a kirgiz fővárosban összegyűlt támogatói előtt. “Mostantól én látom el a miniszterelnöki és az elnöki teendőket is” – tette hozzá.

Pénteken az örmény fővárosba látogató orosz államfő látványosan Aszkar Akajev mellé állt. A kirgiz fővárosból elmenekült elnöknek felajánlotta Putyin, hogy Oroszországban menedékjogot kaphat. Semmi akadályát nincsen ennek, ha Akajev Oroszországba akar jönni – mondta az elnök.

Az ellenzék egyben nyugalomra intette a tüntető tömeget, amely csütörtökön, tiltakozásul az állítólagos választási csalások és a korrupció ellen, áttörte a rendőr-kordonokat és erőszakkal elfoglalta a kirgiz Fehér Háznak számító elnöki palota épületét. A zavargásokban négyen életüket vesztették, több százan pedig megsebesültek.

Kirgizisztán 1864-ben került a cári Oroszország uralma alá, s 1936-ban vált a Szovjetunió részévé. 1991-től független állam, összlakossága megközelíti az ötmillió főt, területe hozzávetőlegesen kétszerese hazánkénak, a főváros a 600 ezer fős Biskek. A lakosság több mint fele kirgiz, közel húsz százaléka orosz, több mint tíz százaléka üzbég. A hegyvidéki ország gazdasági életét a mai napig a mezőgazdaság, azon belül a gyapottermesztés és a nomád pásztorkodás dominálja. Az ipart az aranyérc, higanyérc és uránérc bányászata jelenti, a kibányászott ércek majd teljes egésze exportra kerül, főleg Oroszországba, Üzbegisztánba és Kazahsztánba. A gazdaság fellendülés 1995-ben kezdődött meg, jelenleg a GDP növekedési rátája viszonylag magas, 5 százalék. Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék azonban csak 280 dollár, egy kirgiz naponta átlagosan 1 dollárnak megfelelő összegből tartja el magát.

Korábbi hírügynökségi jelentések szerint a tüntetők foglyul ejtették a védelmi és a nemzetbiztonsági minisztert is, majd aláíratták velük lemondásukat. Belügyi katonák védelmében egyébként több más vezető tisztségviselő is távozott az épületből, hárman sérülten, bekötözve hagyták el a kormány székházát egy orvos kíséretében.

Az Interfax orosz hírügynökség ellenzékiekre hivatkozva azt állította, hogy az elüldözött kirgiz elnök, Aszkar Akajev aláírta lemondását, és helikopteren elhagyta az országot, míg az elnök Oroszországba, családja Kazahsztánba távozott. Ezeket a híreket azonban Feliksz Kulov, a háromtagú ellenzéki tanács tagja cáfolta. Pénteki hírek szerint az elüldözött elnök és családja is Kazahsztánba távozott.

A korábbi vezetés természetesen puccsnak minősítette a csütörtöki eseményeket, és nem ismeri el az ország új vezetését.

Kirgizisztán – Grúzia és Ukrajna után – a harmadik olyan ex-szovjet állam, ahol felkeléssel távolítják el posztjáról az ország vezetőit, a három közül azonban most először került sor erőszakra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik