Belföld

Hatalomváltás Kirgizisztánban

Átszakított rendőrkordon, elfoglalt tévészékház, elrabolt miniszterek, menekülő és ideiglenes kormányfő – a hatalomváltás közepén tart Kirgizisztán.

Ellenzéki tűntetők százai, egyes hírforrások szerint ezrei törtek át a rendőr-kordonon és foglalták el csütörtökön a kirgiz Fehér Háznak számító elnöki palotát. Hírügynökségi jelentések szerint a tüntetők foglyul ejtették a védelmi és a nemzetbiztonsági minisztert, majd aláíratták velük lemondásukat. Belügyi katonák védelmében több más tisztségviselő távozott az épületből, hárman sérülten, bekötözve hagyták el a kormány székházát egy orvos kíséretében.


Az Interfax orosz hírügynökség ellenzékiekre hivatkozva azt állítja, hogy Aszkar Akajev, kirgiz elnök aláírta lemondását, és helikopteren elhagyta az országot. Az elnök Oroszországba, családja Kazahsztánba távozott.

Ezeket a híreket Feliksz Kulov, a háromtagú ellenzéki tanács tagja cáfolta. Akajev nem mondott még le, és ennek az ideje csak akkor jön majd el, ha megtaláltuk – mondta az egykori belügyminiszter.


Aszkar Akajev korábban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) biskeki székházában tartózkodott, a behatoló tüntetők azonban nem találták.

Vége a dalnak


A februári voksolás nyomán hatalomra jutó kormányt választási csalással vádoló demonstrálók a televízió székházát is elfoglalták és bejelentették a kabinet megbuktatását. A kirgiz köztévé eddig elhallgatta a választási anomáliák miatt kirobbant elégedetlenségi hullámot és demonstrációsorozatot, a BBC azonban úgy értesült, hogy a televízió speciális kiadásában közép-európai idő szerint délben bejelentette: az ellenzék átvette a hatalmat a kormánytól.







Kirgizisztán
Kirgizisztán 1864-ben került a cári Oroszország uralma alá, s 1936-ban vált a Szovjetunió  részévé. 1991-től független állam, összlakossága megközelíti az ötmillió főt, területe hozzávetőlegesen kétszerese hazánkénak, a főváros a 600 ezer fős Biskek. A lakosság több mint fele kirgiz, közel húsz százaléka orosz, több mint a tíz százaléka üzbég. A hegyvidéki ország gazdasági életét a mai napig a mezőgazdaság, azon belül a gyapottermesztés és a nomád pásztorkodás dominálja. Az ipart az aranyérc, higanyérc és uránérc bányászata jelenti, a kibányászott ércek majd teljes egésze exportra kerül, főleg Oroszországba, Üzbegisztánba és Kazahsztánba. A gazdaság fellendülés 1995-ben kezdődött meg, jelenleg a GDP növekedési rátája viszonylag magas, 5 százalék. Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék 280 dollár.

Eközben a kirgiz ellenzék egyik vezetőjét, Kurmanbek Bakijevet csütörtökön megbízták ideiglenesen a kormányfői teendőkkel. A politikus új parlamenti választások kiírását ígérte. “Rendet teremtünk. Nem tűrjük a fosztogatást. Mielőtt megkezdjük a kormányzást, saját választásokat tartunk” – közölte Bakijev volt kormányfő, az Aszkar Akajev távozását követelő ellenzék egyik fő vezetője.

A kirgiz ellenzék csütörtökön felszólította a hadsereget és a rendőrséget, segítsenek békés megoldást találni a belpolitikai válságra. “Ha a tábornokok és a rendőrség a mi oldalunkra állnak, békésen rendezzük ezt a problémát” – közölte Bakijev, aki a biskeki “Fehér Ház”, a kormánynak és az elnöki hivatalnak otthont adó épület előtt összegyűlt hívei előtt mondott beszédet.

A legfelsőbb bíróság korábbi álláspontjától eltérően érvénytelennek minősítette a február 27-én és március 13-án tartott parlamenti választásokat azzal, hogy a korábbi törvényhozás mandátuma érvényes.

Előzőleg a kormányépület biztosítására kirendelt gyalogos rendőrök a tüntetőkkel szimpatizálva spontán módon elhagyták őrhelyüket.



Hatalomváltás Kirgizisztánban 9

Aszkar Akajev, kirgiz ex-elnök; Foto: AP


Az új belügyminiszter, Kenekbek Ducsebajev a tüntetőket figyelmeztetve korábban kijelentette, hogy a rendőrség nem alkalmaz erőszakot ellenük, de ha a főváros lakói, vagy az állami intézmények biztonsága veszélybe kerül, akkor a törvényes kereteken belül a megfelelő eszközökkel lépnek fel ellenük. A térségben egyébként csupán néhány rendőr volt látható.


Magyar figyelem


A magyar külügyi tárca fokozott figyelemmel kíséri a kirgizisztáni választások nyomán kialakult feszült belpolitikai helyzetet. Polgár Viktor külügyi szóvivő közleményében reményét fejezi ki, hogy a szembenálló politikai erők között megindult párbeszéd elvezet a békés kibontakozáshoz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik