A magyar háztartások emellett 2004-ben jövedelmünk közel a felét – pontosan 48 százalékot – költötték el a kiskereskedelelemben. Ez a fejlett piacokon csak egyharmadot tesz ki. Ők a fennmaradó jövedelemmennyiséget egyrészt a szolgáltatóiparban költhetik el, másrészt ebből fedezik befektetéseiket.
Óvatos növekedés a kiskereskedelemben
A napi fogyasztási cikkek 2200 milliárd forintos piacának megközelítőleg öt százalékos bővülése elmarad az előző évekhez képest – 2002 és 2003 között kilenc százalékos volt a növekedés. A GfK szakértői a 2005-ös évre öt százalékos kiskereskedelmi forgalomgyarapodással számolnak.
Az elmúlt három évet tekintve, azt láthatjuk, hogy a 2002-ben jelentősen megemelt bérek nagy része a kiskereskedelemben csapódott le, s ez okozta a 2002-2003 között mért 9 százalékos forgalomnövekedést – magyarázza az adatokat Kozák Ákos, a cég ügyvezető igazgatója.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni ugyanakkor a napi fogyasztási cikkekre vonatkozó növekedési ráta csökkenésének egy másik okát sem: a gyorsan modernizálódó kiskereskedelem jónéhány kategóriában egyre olcsóbb áron kínálja a termékeket. Bár az eladott mennyiség növekszik, az egyes termékcsoportok dezinflációja miatt ennek értéke stagnál vagy csak kisebb mértékben emelkedik. Ilyen például a pörkölt kávé, amely 2004-ben 5 százalékos mennyiségi növekedés mellett egy százalékos értékbeli csökkenést realizált.
Csökken a független kisboltok jelentősége
2004-ben folytatódott a hazai kiskereskedelmi szerkezet lassú koncentrációja, vagyis a hipermarketek térnyerése. Ez a csatorna egy százalékkal, 21-ről 22-re emelte részesedését, miközben a további szegmensek majd mindegyikének adatai megegyeztek a korábbi évben mértekkel.
Évek óta folyamatos forgalomcsökkenést szenvednek el az önálló kisboltok – bár még 2004-ben is 17 százalékot képviseltek -, amelyekben a szakértők szerint továbbra is egyre kevesebben költenek majd pénzt a magyar vásárlók közül.
A kutatók szerint a 2004 novemberében piacra lépő Lidl diszkontlánc hatása még nem látszik az erővonalakon, de a 2005-ös teljes év forgalmából származó piacszerzés már minden bizonnyal érzékenyen érinti majd a szereplőket.
Jó hír lehet a diszkontpiaci versenytársaknak, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a Lidl olyan fogyasztói csoportokat is megnyert a csatornának, amelyek eddig nem ilyen boltokban vásároltak. A GfK szakértői nem tartják kizártnak, hogy a következő években esetleg a hipermarketek betörnek a diszkont szegmensbe, míg a diszkont láncok talán márkázott, tehát magasabb minőségű termékekkel is kezdenek majd harcolni a magyar családok napi fogyasztási cikkekre fordítható forintjaiért.
Jeges tea a nyerő
A legfontosabb kiskereskedelmi termékkategóriák között 2004-ben a jeges teák érték el a legnagyobb növekedést: mennyiségben 170 százalékos volt a bővülés, értékben valamivel visszafogottabb, közel másfélszeres. Hasonlóan jól teljesítettek – többek között – az azonnal oldódó kakaóporok, a kekszek, az ásványvizek, a sajtok és a joghurtok, amelyek mennyiségben és értékben is növekedtek. Ugyanakkor a húsok esetében míg a mennyiség nem változott, addig az érték kilenc százalékkal lett több.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
