Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya az első két hónapban 393,9 milliárd forint lett. A prognózis erre az időszakra 369,6 milliárd forint volt, így az első kéthavi pénzforgalmi hiány a GDP 1,8 százalékára rúgott – a teljes éves tervezett hiány a GDP 4,6 százalékát teheti ki. Az államháztartás hiánya februárban 195,6 milliárd forintot tett ki. A központi költségvetés 179,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 28,7 milliárd forintos hiánnyal, míg az elkülönített állami pénzalapok 13 milliárd forintos többlettel zártak. A második hónapra tervezett hiányt ezzel mintegy huszonöt milliárddal sikerült túllépni.
A központi költségvetés egyenlege kedvezőtlenebb, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak az egyenlege kedvezőbb lett. A pénzügyi tárca szerint az államháztartási kockázatok miatt a költségvetés megfelelő tartalékot képzett, így ha az eltérés a prognózistól tartósnak bizonyul, a tartaléknak ezt fedező hányada biztosítékot nyújt az eredeti hiánycél teljesülésére.
Beteljesültek tehát a negyedéves hiánycél tarthatatlanságát jósló pesszimista jóslatok. A központi költségvetésbe februárban a vártnál alacsonyabb összegű általános forgalmi adó folyt be, a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai pedig a vártnál magasabbak voltak.
Az államháztartás bevételei februárban mintegy 7 milliárd forinttal maradtak el a prognózistól, de nem kedveztek az egyenlegnek a kiadások sem: az év második hónapjában mintegy 17 milliárd forinttal haladták meg a prognózist.
|
Évek óta nehézségekkel küzd a magyar államháztartás, így a hiányról szóló hétfői bejelentés nem okozott különösebb bonyodalmat. A piac a kormány elmúlt időszakban megszokott kommunikációs stratégiáját sejtette az eddigi megnyilatkozások mögött, s arra számított, hogy a vártnál ismét jobb szaldója lesz az államháztartásnak. Ennek megfelelően a tervezett hiánynál 5-15 milliárd forinttal jobb eredményt vártak, de ebben csalódniuk kellett. Bár korábban már kiszivárogtak – illetve kiszivárogtattak – olyan híreket, hogy a befizetések csúszása miatt többlethiánnyal kell számolni.
Azonban elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy ezzel még koránt sincs minden rendben, s mind bizonytalanabb, hogy teljesülnek-e a kormány éves és negyedéves tervszámai. Az államháztartás pozitív egyenlegét erősíti, hogy az elkövetkező hónapokban kell befizetni a jövedéki adót, míg a hiányt növeli, hogy hamarosan kifizetik az 13. havi nyugdíj felét. Márciusban bevételként könyvelik az autópálya-építés lebonyolításából befolyó – a várakozásokat mintegy 25 milliárddal meghaladó – 125 milliárd forintot. Szintén az egyenleget rontja, hogy most már gőzerővel folyik a tavaly átfogó ellenőrzésre hivatkozva – rossznyelvek szerint, pedig csupán az áht egyenlegének szépítése érdekében – visszatartott áfa-pénzek kifizetése.
Nehéz év elé nézünk
Hétfőn így azok a kiszivárgott hírek váltak valóvá, amelyek azt sugallták, hogy az előzetes prognózisnál rosszabb lesz az államháztartás egyenlege. Ezzel véget is ért a pénzügyi tárca eddig követett kommunikációs stratégiája, illetve a hozzá kapcsolódó pozitív várakozás, ami mindig a várhatónál rosszabb helyzetet prognosztizált ugyan, majd mindenki meglepetésére sokkal jobb számokat publikált. A jelenlegi elmaradás oka nem annyira a tervnél nagyobb visszautalásokban, hanem a befizetések elmaradásában keresendő.
Az államháztartás egyenlegének jelenleg is érvényben levő tervezete szerint az első negyedévben az éves prognosztizált hiány közel fele jön majd össze. A hiánytervezet teljesítése komoly nehézséget okozhat a kormányzatnak (lásd keretes írásunk). A hiánycél kordában tartására szigorításokat vezettek be a vám- és az adóhatóságoknál is. Ugyan hivatalosan tagadták, de többek szerint az APEH elnökének is ezért kellett távoznia.
Ugyanakkor eddig, vagyis januárban működött a tervezés, bár sokak szemében rémisztő lehet, hogy mindössze egy hónap alatt a teljes éves hiány 19,4 százalékát sikerült összeszedni. Azonban az eredmény ekkor picivel, 11,6 milliárddal jobb lett a vártnál. A januári váratlanul jó eredményt a társadalombiztosítási- és az állami pénzalapok kedvezőbb egyenlege biztosította.
