• A tőzsde tőzsdei bevezetésének gondolata nem új, most viszont a hírek szerint még az sem kizárt, hogy már az idei első bevezetés a BÉT-papíroké lesz. Mitől gyorsultak fel így az események?
– A BÉT két nagy akvizícióra készül a következő félévben. Nyárig lezárulhat az integráció az árutőzsdével, ezzel párhuzamosan pedig meg szeretnénk vásárolni a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt. ma még a Magyar Nemzeti Banknál lévő 53,4 százalékos részesedését is, hogy aztán létrehozzunk egy vertikálisan integrált értékpapír-piacot. A két tranzakció finanszírozásához azonban friss tőkét kellene bevonni. Ennek előteremtéséhez legcélszerűbbnek egy részvénykibocsátás tűnik, amit természetesen tőzsdei bevezetés követhetne.
• Gondolom, a pénzgyárnak számító Keler osztaléka csökkentheti valamelyest a kibocsátás nagyságát.
– A BÉT ma 26,6 százalékos tulajdonos a remek eredményeket felmutató Kelerben. Az árutőzsdével történő integráció után ez a szám ráadásul 46,6 százalékra nő majd, így valóban nem mindegy, mekkora osztalék kifizetésében tudunk megegyezni tulajdonostársunkkal, a jegybankkal. Ettől függetlenül mindenképpen szükség lenne külső forrás bevonására. Ennek módja pedig esetünkben nem is lehetne kérdéses: ha mindig arról beszélünk, hogy a magyar vállalatok ne csak a bankhitelekre építsenek, hanem merjék beruházásaikat a tőkepiacról finanszírozni, akkor az a minimum, hogy mi magunk járjunk elől a jó példával. • Hol tart most az előkészítés?
– Gőzerővel dolgozunk, egyeztetünk és tárgyalunk. Úgy tűnik, most már tényleg hamarosan lezárul a magyar-osztrák tulajdonosi konzorcium brüsszeli versenyhivatali eljárása, ami zöld utat engedne a Bécs-Budapest együttműködésnek és így természetesen egy régen esedékes közgyűlésnek. Ha minden a tervek szerint halad, akkor áprilisra össze tudunk hívni egy BÉT-közgyűlést, amire már most meglenne a 15 pontos napirendünk. Mivel a részvényesek háromnegyedének kell támogatniuk a Keler kivásárlását és a tőzsdei bevezetéssel egybekötött részvénykibocsátást, már most folyamatosan egyeztetünk és tárgyalunk a BÉT tulajdonosaival, hogy a közgyűlésen széles körű támogatást kapjon a menedzsment javaslata. Folyik jelenleg a BÉT értékelése is, mert természetesen egy kibocsátásról véglegesen csak akkor tudnak a tulajdonosok és a menedzsment is dönteni, ha pontos számok birtokában vannak.
• A tőzsdei forgalom elmúlt időszakban látott felfutásából könnyű arra következtetni, hogy a papírok ma többet érnek, mint tavaly tavasszal, amikor az osztrák tulajdonú bankok konzorciuma megszerezte a BÉT Rt. több mint kétharmadát. De vajon megéri-e most venni, miután néhány év alatt a többszörösére nőtt a BÉT-papírok értéke?
– Senki nem szeretne egy kudarcra ítélt kibocsátást, ezért az csak akkor történhet meg, ha találunk olyan árfolyamot, ami elég magas ahhoz, hogy elfogadható legyen a tulajdonosoknak és a menedzsmentnek, de elég alacsony, hogy még mindig izgalmas legyen a részvényeket lejegyző piacnak is. A kibocsátás másik alapfeltétele az, hogy a Keler MNB-nél lévő részét eladják, és az tényleg a BÉT tulajdonába kerüljön. E nélkül ugyanis nincsen szükség a tőkebevonásra. • A részvénykibocsátásban ki ad majd el papírjaiból?
– Tőkét emelne a BÉT, tehát egy kibocsátás esetén új papírok kerülnének forgalomba. Ezen felül természetesen lehetővé tennénk, hogy azok a jelenlegi BÉT-tulajdonosok is felajánlják a saját részesedésüket eladásra, akik kiszállási lehetőséget keresnek maguknak, de ezt a mai tőzsdén kívüli forgalomban nem tudják megoldani. Remélem azonban, ma már azok is izgalmas befektetésnek tartják a BÉT-részvényeket, akik a tavaly májusi tulajdonosváltáskor még szkeptikusok voltak a tőzsde jövőjét illetően.
• És kinek szánják a papírokat?
– Elsősorban a magyar lakosságra, valamint a hazai nyugdíjpénztárakra, befektetési alapokra és biztosítókra számítunk. Látjuk, hogy kinyílnak az értékpapírpiacon is a határok mind vállalataink, mind pedig a befektetőink előtt, ezért szeretnénk őket érzelmileg is a nemzeti tőzsdénkhez kötni. Vegyenek BÉT-részvényt, aztán kereskedjenek a budapesti tőzsdén minél többet, hiszen az általuk termelt nyereség egy része utána visszavándorolhat a zsebükbe. Ezt ahhoz tudom hasonlítani, mint amikor egy Mol-részvényes saját cége kútjánál tankol. • A múlt pénteken a 18 ezer pontot is átlépte a BUX értéke, a tőzsde egyre meredekebben emelkedik, kezd „lufiszaga” lenni a történetnek. Nem tart-e attól, hogy pont a csúcson csábítják vissza ezzel a kibocsátással a kisbefektetőket a piacra, akik ugyanúgy megégetik magukat, mint 1998-ban, s aztán megint hosszú évekig hallani sem akarnak a tőzsdéről.
– A BÉT-részvények árfolyama nem a BUX teljesítményétől függ majd, hanem a forgalomtól, hiszen a tőzsde a forgalom után szedi jutalékait. Nagy tőzsdei szakadáskor is lehet hatalmas forgalom, ilyenkor a papír szembemehet a piaci trenddel. Az eddig publikált napi forgalmi adat mellett, a kereskedett részvény-darabszámot is közzéteszszük majd, hogy a befektetőknek minél pontosabb képe legyen arról, milyen forgalmat is bonyolít le a BÉT.
• Szintén befolyásolhatja a BÉT-részvény árfolyamát, ha a terveknek megfelelően sikerül bevonni a Bécs-Budapest tőzsdeszövetségbe Varsót.
– Ha ez megtörténik, az biztosan jótékony hatást gyakorol majd a BÉT-részvényekre.
• És ha nem? A legnagyobb európai tőzsdeszövetségek is szemet vetettek a varsói parkettre.
– Akkor sincs baj, mert a kibocsátás a jelenlegi helyzetre lesz beárazva. Van még elég tőzsde Kelet-Európában, és az új csatlakozók is felértékelik majd a papírt. Láthatjuk, micsoda versenyfutás és árháború folyik a frankfurti tőzsde és a Euronext között Londonért, ez is jótékony hatással van minden más európai tőzsde részvényeinek árfolyamára.
• Ezek szerint Ön is egyetért azzal, hogy Budapest esetében is ez lesz a végkifejlet?
– A végkifejlet itt Európában ma még kifürkészhetetlen. Mi azonban pontosan azért dolgozunk a közép- és kelet-európai tőzsdeszövetségen, hogy sok év múlva is életképes, erős nemzeti tőzsdéje legyen Magyarországnak. Mint az előbb említett londoni tőzsde példája is mutatja, nem elég, ha valaki valamit nagyon meg kíván szerezni és még pénze is van hozzá: az üzlethez eladói akarat is szükségeltetik.
