Ajánlások Bokros-csomagra

A napokban több konferencia és szakmai rendezvény, valamint újságcikkek garmadája emlékezik meg a tíz évvel ezelőtti Bokros-csomagról. A máig sokat vitatott kiigazítási intézkedéshalmaz kapcsán azonban a szakértők nem is annyira az egy évtizeddel ezelőtti eseményekkel, sokkal inkább a magyar gazdaság jelenlegi állapotával foglalkoznak. Az elodázhatatlan reformokra és a versenyképesség növelésére tett ajánlások pedig hasonló mértékű változásokat jeleznek előre, mint tíz évvel ezelőtt – igaz ezek egyelőre csak javaslatok formájában vannak jelen.

Az 1995. márciusi „kiigazítás” két főszereplője, Bokros Lajos volt pénzügyminiszter és Surányi György a jegybank volt elnöke karakteres véleményt fogalmazott meg tegnap, az Adó és verseny című szakmai konferencián – ahol egyébként számos volt pénzügyminiszter, és maga Draskovics Tibor is jelen vol. Tíz évvel a Bokros-csomag után a két neves szakértő szerint elképzelhetetlen a sokak által szorgalmazott adóreform, illetve a terhek csökkenése, ha nem veszik ki a személyi jövedelemadóból az oda nem illő kedvezményeket és szociális támogatásokat.

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Pénzügykutató Rt. és az Allianz Hungária Biztosító Rt. által szervezett konferencián kihangsúlyozta, hogy az adóreform összefügg az államháztartás többi elemével, így a társadalombiztosítással, ezért az egészségbiztosítás, pontosabban a gyógyítás reformját nem lehet megkerülni. Véleménye szerint az önkormányzatok és a közigazgatás átalakítását is napirendre kell tűzni.

Ingatlanadó is kellene Surányi György csütörtökön azt is javasolta, hogy be kellene vezetni az ingatlanadót. Javaslata szerint bizonyos sávokban, értékhatárokhoz kötötten emelkedő ingatlanadó bevezetése lehet a megoldás, ami úgy kerülne megállapításra, hogy az ingatlanok zöme 0 százalékos kulccsal adózna, és az adózás szintje 15-20 millió forintos értékhatár körül kezdődne. Az adó mértéke az ingatlan értékének 0,5 és 1 százaléka között lehetne attól függően, hogy az ingatlan értéke hogyan növekszik. Az ingatlan adót azonban le lehetne vonni az szja-ból – ami azonban azt feltételezné, hogy adózott jövedelemből szerezte a vagyonát a magánszemély.

Javaslatok szja-reformra

Surányi György az előadásában kollegájához hasonlóan elmondta, hogy az adórendszer átalakítása, a személyi-jövedelemadó (szja) adókulcsainak megváltoztatása, illetve a sávok szélesítése csak akkor lehetséges, ha rendszerből radikális módon kikerülnek a kedvezmények illetve támogatások. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a jelenlegi rendszer adóelkerülésre ösztönöz, hiszen a nettó bér a kisebb adókulcsnál is alig éri el a bruttó bér felét.

A Surányi által felvázolt alternatív szja adórendszer kulcsa 20, 30, illetve 40 százalékos. Az első adókulcs 0-430 ezer forint havi bérhez kapcsolódik, ide tartozik a mai jövedelmek mellett az adózók 90-95 százaléka. A második adókulcshoz tartozó sáv havi 430 ezer forint-1 millió forint, és 40 százalékkal adóznának az 1 millió feletti jövedelmek. A tb-kulcsokat az előbbi rendszerhez kapcsolná Surányi, úgy hogy az első kulcs mellett 25 százalék legyen a tb-fizetés kulcsa, a második sávnál 15-20 százalék, a harmadiknál pedig 5 százalék.  Surányi szerint így a nettó bér minden esetben felette lenne a bruttó bér 50 százalékának.

2 hét múlva koncepció?

Adóreformon a kormány, pontosabban a kabinet által felállított Adóreform Bizottság is dolgozik. A FigyelőNet értesülései szerint leghamarabb két hét múlva állhat elő a nagyközönség számára is fogyasztható, az adótörvények vitára alkalmas módosításait tartalmazó első javaslatával a február elején megalakult bizottság.

A FigyelőNet értesülése szerint gyökeresen megreformálnák az önkormányzati finanszírozást, s a korábbiaktól eltérő módon biztosítanának forrást a helyhatóságoknak. Felmerült, hogy a személyi jövedelemadó (szja) alsó sávjáig – azaz 18 százalékig – befolyó adó közvetlenül a helyi önkormányzatoknál maradna. Ezzel a testület kiváltaná a megszűnő helyi iparűzési adót. Azonban az iparűzési adó egyik napról a másikra történő teljes megszüntetésére egyelőre nincs mód, mivel elvesznének a társaságoknak adott helyi beruházási kedvezmények – értesüléseink szerint legkorábban 2008-ban szűnhetne meg ez az adónem.

Korábbi információkkal ellentétben nincs szó a progresszív személyi jövedelem-adózás megszüntetéséről. A javaslat-tervezet szerint azonban a kisebb adókulcs felett befolyó – azaz a jelenlegi kulcsok szerint további 20 százalékkal adózó, 1,8 millió forint feletti – jövedelem a központi költségvetést illetné. Tehát a jelenlegi 1,5 millióról 1,8 millióra módosulna az alsó szja-kulcs jövedelemhatára. (Részletek az Adóreform Bizottság javaslatairól >>)

Tíz éves a Bokros-csomag A Magyar Business Leaders Fórum és az ICEG Európai Központ 2005. március 4-én, pénteken konferenciát rendez Pénzügyi csúcstalálkozó: 10 éves a „Bokros-csomag” címmel. A Hotel InterContinental-ban megrendezésre kerülő konferencián Bokros Lajos mellett előadást tartanak jelenlegi és volt miniszterek, jegybankelnökök, vezető közgazdászok – a meghívott előadok köre nagy átfedést mutat a csütörtöki rendezvényen megjelentekkel. A konferencia célja annak értékelése, hogy mi történt az elmúlt időszakban a Bokros-program három pillérében (makrogazdasági egyensúly, versenyképesség, államháztartási reform), milyen meghatározó folyamatok jellemzik napjainkban ezeken a területeken a gazdaságot és milyen feladatok állnak a gazdaságpolitika előtt.

Az államháztartás rontja a magyar versenyképességet

Az elemzők a magyar gazdaság versenyképességének problémájára is nagy figyelmet szentelnek. „Erőteljes és sok csatornán keresztül érvényesülő negatív hatást gyakorol az államháztartás szerkezete, egyensúlyi pozíciója a magyar gazdaság versenyképességére” – áll például az ICEG Európai Központ friss, szintén csütörtökön megjelent tanulmányában.

Az ICEG legfrissebb elemzésében megállapítja, hogy a versenyképesség romlását jól mutatják a főbb versenyképességi mutatók. Így a magyar termékek részesedésének növekedése az EU-15 importjában 2002-től megtorpant és relatíve csökkent, többek között a többi visegrádi állammal szemben, miközben az ár- és költségalapú versenyképesség is romlott a főbb versenytársakhoz képest. A hazai gazdaság relatív pozíciója a versenyképesség tágabb indikátoraiban (lisszaboni mutatók) nem változott vagy enyhén romlott, és több nemzetközi versenyképességi rangsorban jelentős visszaesés következett be.

Az elemzés szerint a gazdaság versenyképességére több tényező hat, amelyek között kulcsfontosságú az államháztartás szerepe. A gazdaság versenyképessége szempontjából kedvezőtlen a fejlettségi szinthez képest magas redisztribúció, a kiadások alacsony és romló hatékonysága, a torz adórendszer és kiugróan magas adók. Továbbá a magas államháztartási deficit, az államadósság növekedése olyan makrogazdasági költségeket okoz, amely közvetlenül is negatívan hatnak a versenyképességre. 

Újabb javaslatok

A gazdaság versenyképességét az államháztartás oldaláról csak olyan lépésekkel lehet javítani, amelyek egyszerre járulnak hozzá a deficit és adósság csökkentéséhez, az újraelosztás szelektív mérsékléséhez és az alrendszerek hatékonyabb működéséhez – állítja az ICEG. A tanulmány szerint az államháztartás versenyképességhez történő hozzájárulásának kulcseleme a deficit és adósság csökkentése: nélküle nem javul a gazdaság versenyképessége. Adóreformot ugyanakkor csak a kiadások csökkentését követően, esetleg azzal párhuzamosan, az alrendszerek átalakításával összehangolva lehet elkezdeni, anélkül a kívánt hatásai nem érvényesülnek. Az államháztartási kiadások mérséklése és szerkezetének átalakítása már rövidtávon pozitív növekedési és versenyképességi hatással járhat – állapítja meg az elemzés.