Egy hét múlva kamatvágás?

A Magyar Nemzeti Bank egy hónapja, hosszú szünet után rászánta magát egy kisebb, 50 bázispontos kamatvágásra. A piac az október 18-ai kamatvágást jó előre beárazta, így a kamatvágás után erősödött a forintnak az euróhoz viszonyított árfolyama. A trend folytatódott az eltelt három hét alatt is, és a forint tovább erősödött – bár a 244,8 forintos euróárfolyamnál hezitált egy kicsit.

Az elemzők most is, mint három hete, biztosra veszik, hogy a Monetáris Tanács jövő hétfőn kamatot csökkent; ismét csak az a kérdés, hogy mennyivel. A különböző piacok mást és mást várnak. Legtöbben most is az 50 bázispontos csökkentés mellett teszik le a voksot, mondván: a jegybanknak nem szokása egyszerre többet vágni. Bár azt is hozzáteszik, hogy kétségkívül 300 bázispontos emelés sem volt korábban divatban, a Monetáris Tanács szinte napra pontosan egy éve, 2003. november 28-án mégis 12,5 százalékra emelte az alapkamatot 9,5 százalékról.

Változó jegybanktörvény Az árfolyamra több elemző szerint a jegybanktörvény tervezett változtatása lehet komoly befolyással. Egyes vélemények szerint, amennyiben a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, a kormány gyengébb forintot preferáló hívei kerülhetnek túlsúlyba a Monetáris Tanácsban. A törvényről december elején döntenek a képviselők. A törvény tervezetét az Európai Központi Bank is komentálta, ezt ki-ki saját szájaíze szerint értelmezte. Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága ugyanis már elfogadta azt a bizottsági módosító indítványt, ami a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb monetáris döntéshozó testülete, a Monetáris Tanács 7-9 fős létszámát átmenetileg két fővel emelné. A későbbiekben, ha a miniszterelnök jelöli a Monetáris Tanács tagjait, akkor erről az MNB elnökének véleményét is ki kell kérnie. E módosítási javaslat magában foglalja azt is, hogy a Monetáris Tanács tagjai – ide értve a jegybank elnökét, alelnökeit, valamint a felügyelőbizottság tagjait – megbízatásuk megszűnését követően három éven belül nem jelölhetők újra. A változó létszámú Monetáris Tanács folyamatos működőképességét szolgálja az a szintén elfogadott költségvetési bizottsági módosító javaslat, amely a testület határozatképességét a tagok többségének jelenlétéhez és nem a korábbi hét főhöz köti. A bizottság, kifogva a szelet a jegybanktörvény módosítását ellenzők vitorlájából, azt a javaslatot is támogatta, amely szerint a törvény hatályba lépésekor a Monetáris Tanácsban tag MNB-alelnökök eredeti megbízatásuk lejártáig megőrzik tagságukat.

Még egy hét várakozás

A piac egyértelműen legalább 50 bázispontos csökkentést vár, s nem valószínű, hogy a tanács a piaci várakozásokkal szembe menne – véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője, aki úgy tapasztalja, hogy a pénzügyi tárca és a kormányzat kommunikációja mintha elvált volna egymástól. A kormány inkább azt hangsúlyozza, hogy túl erős a forint, s ez veszélyes az exportőröknek, ezzel szemben a pénzügyminisztérium nem folyik bele az árfolyam kommentálásába. Akárcsak a jegybank, amely – úgy tűnik – azt a politikát folytatja, hogy szintén nem kommentálja az árfolyamot.

Ugyancsak ötven bázispontos csökkenést jósol Kolba Miklós, az ING Bank tradere. Azt azért hozzáteszi, hogy a kötvénypiacnak ennél nagyobb, legalább 75, de inkább 100 bázispontos vágás lenne megfelelő, az 50 pontos csökkenés csalódást okozna. Kolba Miklós szerint a forint továbbra is igen erős marad – akármennyit is vágnak.

A forint árfolyamára egyedül a jegybanktörvény tervezett változtatása hathat negatívan. Kolba valószínűnek tartja, hogy ha a törvénytervezetet december elején elfogadják, akkor a jegybanktanács agresszívabb kamatcsökkentésbe kezd, ez pedig meggyengítheti az árfolyamot. Amíg a kamatkülönbözet ilyen magas, a befektetőket nem zavarja egy-egy óvatos vágás. Viszont pontosan azért, mert mindenki egyfelé néz, s ugyanazokat a pozíciókat vette fel a piacon, nagyon komoly károkat okozhat, ha valamilyen nem várt esemény (például az előrejelzettnél nagyobb kamatcsökkentés) következik be.

Idén már nem lesz több vágás

Kicsit másként vélekedik Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője. Szerinte biztos, hogy nem lesz 50 bázispontnál nagyobb a kamatvágás, ezt a jó inflációs adatok teszik lehetővé. A Raiffeisen elemzői év végére 5,9 százalékos inflációt várnak, s a forint árfolyamát az sem zavarja majd nagyon, ha az államháztartási hiány az előrejelzett 5,3 százaléknál valamivel magasabb lesz. Lányi szerint egy kis árfolyamgyengülés lehetséges, de mértéke semmiképpen sem lesz magas.

Nagyobb kamatvágásra csak akkor számíthatunk, ha ezen a héten az euró nagyon beragad a 240 forintos árfolyam körül. Ekkor a sávszél közelsége miatt elképzelhető a 100 pontos csökkentés. Szerinte a jegybanktörvény módosítása rövid távon biztosan nem lesz hatással a kamatra, szinte biztos, hogy életbe lépése után nem következik nagyon erős kamatvágás. A decemberi, kamatdöntésre jogosult ülésen pedig már nem valószínű, hogy kamatvágás mellett döntene a Monetáris Tanács. Túl közel vannak az év végi ünnepek, s a piac is leáll.