Belföld

Kamatvágás – ahogy várták

A jegybank megtette, amit megkövetelt a piac. A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 10,5 százalékosra csökkentette az irányadó kamat szintjét, amely még így is messze a legmagasabb a régióban.

Kamatmeghatározó ülést tartott hétfőn a Monetáris Tanács. A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal mérsékelte az irányadó kamat szintjét. Ezt megelőzően legutóbb augusztus 16-án történt hasonló lépés (ugyancsak fél százalékpont mértékben), az alapkamat így most 10,5 százalékos.

A jegybank mostani lépését sorsdöntőnek mondják az elemzők, amely az év hátralevő részére is iránymutatást nyújthat. 50 bázispontos csökkentés nem riasztja el a befektetőket, miközben megerősíti a piacot abban a vélekedésében, hogy a monetáris kormányzat elkötelezett a kamatcsökkentési politika mellett.

Járai: még minden lehetséges
A Monetáris Tanács döntését követő sajtótájékoztatóján Járai Zsigmond jegybankelnök meglehetősen durcás hangnemben nyilatkozott a jegybanktörvény tervezett átalakításáról. Mint mondta, egyáltalán nem EU-konform az a mód, amellyel a központi bank két alelnökét eltávolítanák. Az államháztatási hiányról szólva elmondta: a tényleges idei deficit az MNB leg-pesszimistább jóslatait is meghaladja, de a jövőre tervezett 3,6 százalékos prognózisban is benne rejlik egy plusz 0,5 százalékpontos kockázat. A kamatszint további alakulását az inflációs célok teljesülése fogja meghatározni – fogalmazott Járai -, egyelőre nincs kizárva sem a további kamatcsökkentés, sem az emelés sem.

Az MNB-elnök szavaira Draskovics Tibor is reagált: a kormány olyan államháztartási politikát fog folytatni, ami a jövőben is lehetőséget teremt a jegybanknak a kamatcsökkentésre. “A jövő évi költségvetés határozottan az inflációcsökkenés és a javuló egyensúly irányába mutat” – tette hozzá a pénzügyminiszter.

A hivatalos indoklás



Az óvatos kamatpolitika folytatása mellett elkötelezett jegybank kommentjében rámutat: az inflációt befolyásoló folyamatok összességükben kedvezően alakultak. Az infláció a májusi csúcs után határozottan csökkenő pályára állt, és a testület a csökkenő tendencia folytatódását várja. A dezinfláció szempontjából kedvező volt a forint tartósan erős árfolyama, amely az importált termékek árán keresztül fontos szerepet játszott az infláció csökkentésében. A mai helyzetben a kamatszint óvatos mérséklése nem veszélyezteti a dezinflációs folyamatot – emeli ki az MNB.

A folyó fizetési mérleg hiányának jelenlegi szintjét illetően ugyanakkor a jegybanki indoklás komoly fenntarthatósági kockázatokat fogalmaz meg. A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az országgyűlésnek beterjesztett költségvetési törvényjavaslat, bár a hiány jelentős csökkentését célozza, de jelentősen eltér a konvergenciaprogramban szereplő pályától és teljesíthetősége is kockázatokkal terhelt.

Az infrastrukturális beruházások egy részének központi költségvetésen kívüli megvalósítása miatt (PPP-finanszírozás) egyelőre bizonytalan, hogy az államháztartás 2005-ben mennyiben tud hozzájárulni a hazai kereslet mérséklődéséhez, ezen keresztül pedig a külső egyensúly javulásához – áll a hivatalos indoklásban.

Reuters-poll
Egy hónappal ezelőtt még csak az elemzők fele várt kamatvágást az október 18-ai Monetáris Tanács ülésre. Az új felmérésben 20 elemző közül 18 várt csökkentést és mindegyikük fél százalékpontot, kivéve egy elemzőt, aki kisebb vágásra számított.

Erre számítottak



Jóllehet a piaci szereplők várakozása 25 és 100 bázispont között ingadozott, a legtöbben 50 százalékos vágást tartottak valószínűnek. Ez a piaci árazásban is tapasztalható volt: a három hónapos papírok 10,5 százalékos hozammal forogtak a másodpiacon.

Az elemzők mindenesetre nem zárták ki, hogy a jegybank esetleg óvatosabb lesz, és mindössze egy jelzésértékű, ám hatástalan 25 bázispontos csökkentés mellett dönt. Egyesek viszont merészebb, 1 százalékpontos kamatvágást is elképzelhetőnek tartottak a jelenlegi, stabilan erős forint mellett. Rámutattak ugyanakkor: túlzott kamatvágás a forintot erősen tartó spekulatív tőkebefektetők profitrealizásához vezethet, ami hirtelen és jelentősen gyengítené a nemzeti fizetőeszközt. Márpedig azt már tavaly megtapasztalhattuk, hogy milyen költséges egy forintválságot megállítani.

Minden egy irányba mutatott

A kamatvágásra vonatkozó várakozások az utóbbi egy hétben erősödtek fel igazán, miután a szeptemberi infláció lényegesen jobb lett a vártnál. A dezinflációs folyamat az elemzők szerint egyértelműen kamatcsökkentésre adott lehetőséget. Ezt Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke is megerősítette, mondván: az infláció csökkenése teret enged a kamatcsökkentésnek, de a jegybanknak előbb mérlegelnie kell a körülményeket. “Minden körülményt meg kell vizsgálnunk, mik voltak az inflációs adat okai, mik a kilátások, és a pénzügypolitikát ennek fényében kell meghatározni” – mondta Szapáry.

A forint utóbbi időben mutatott ereje is jogossá tette a kamatcsökkentést. A tavalyi árfolyamspekulációk és krízisek óta az MNB ugyan nem közli már az ársávot, amelyet megcéloz, de egyes elemzők szerint ez jelenleg vélhetően az euró ellenében a 250-255-ös sáv lehet. Tekintve, hogy a forint árfolyama egy ideje ennél erősebb – a 246-os szint környékén mozog –, ez elvileg teret engedett a jegybanknak az alapkamat további csökkentésére.

Egyes vélemények szerint jó alapot teremthetett a kamatszint mérséklésére az is, hogy a folyó fizetési mérleg második negyedéves, 2120 millió eurós hiánya alacsonyabb lett a vártnál. Továbbá az, hogy a 2005-ös költségvetési tervezettel kapcsolatban optimistának mondható jegybanki kommentárok jelentek meg.

Büntetőkamat
A jegybanki alapkamat még mindig rendkívül magas, 50 bázispontos vágással is a legmagasabb lesz a régióban. A második helyezett Lengyelországban 6,5 százalékos, míg a fő versenytárs Csehországban 1,5 százalékos az alapkamat. Külföldi elemzők véleményét összegezve az Economist „büntetően magas kamatnak” nevezi a hazai 11 százalékos alapkamatot. Értékelése szerint az emiatt erős nemzeti valuta komoly nehézségeket okoz az exportálni akaró magyar vállalkozónak.

Folytatása következik…

A jegybanki beavatkozás nem marad hatás nélkül a forintpiacon. Egy legalább 50 bázispontos kamatnyesés szinte biztosan begyengíti valamelyest a forint/euró kurzust – hangsúlyozták korábban az elemzők. Amennyiben viszont a mostani lépés nem gyengíti meg túlzottan a forintot, akkor mindenképpen lehet számítani újabbra – mondta Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője egy héttel a döntést megelőzően.

A Reuters elemzői felmérése is további kamatvágásokat valószínűsített, miután a szeptemberi inflációs adat nyomán javultak az év hátralévő részére adott előrejelzések. Októberben a konszenzus szerint 6,3 százalékra mérséklődhet az áremelkedés üteme, decemberre pedig – az egy hónapja várt 6,25 százalék helyett – kereken 6 százalékra.

Hosszabb távra azonban nem javultak a kilátások: 2005 decemberére ugyanúgy 4,4 százalékot vár a piac, mint egy hónapja – és ez a jegybank 4 százalékos célja felett van. Miután a jövő évi cél nem látszik teljesülni, az elemzői konszenzus szerint 2006 végére a jövő évinél csak hajszálnyival alacsonyabb, 3,8 százalékos inflációs célt lenne célszerű kitűznie a jegybanknak és a kormánynak. Ez azt jelentené, hogy 2006-ban az idei és jövő évi gyors ütemhez képest lelassulna az infláció csökkenése.

A mostani és jövő évi csökkenések azonban az előrejelzések szerint az októberi 50 bázispont után lehetőséget nyithatnak az MNB számára még az idén egy újabb kisebb kamatvágásra. Jövőre pedig több lépcsőben 8,5 százalékra eshet az alapkamat – mutatja a konszenzus.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik