Jöhet az adótörvény

Kedden döntött a parlament az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatokról. A képviselőcsoportoknál működött a frakciófegyelem, s bejött a papírforma. A kormány elképzeléseit a mintegy félezer bizottsági módosító javaslatról – az ellenzék részvételével – egyszer a kisebbik koalíciós partner, az SZDSZ sem támogatta. Így megszavazták az árfolyamnyereség-adó elhagyását javasló indítványt.

Több feladat az APEH-nek Jövőre bővül az adóhatóságok feladatköre, ugyanis először lehetséges az, hogy az adózó magánszemélyek, a szükséges dokumentumok benyújtásával az adókiszámolás procedúráját az APEH-re hárítsák. Módosul az szja benyújtás határideje, a korábban megszokott március 20 helyett május 20-ig nyújthatják be az adóíveket. De ez azzal is jár, hogy később kapják meg az adó-visszaigényléseket.

A koalíciós egyeztetés hatására már nyáron nyilvánvalóvá vált, hogy a kormánypártok elfogadják a középső adókulcs megszüntetését, s az SZDSZ nagyon nehezen ugyan, de belement az osztalékadó 5 százalékpontos emelésébe is, de azt már korábban jelezte, hogy nem hajlandó megszavazni az árfolyamnyereség-adó bevezetését.

Mivel az MDF is előre jelezte, hogy elfogadja a tervezet ellen benyújtott módosító javaslatot, az adó sorsa a Fideszen múlott (az árfolyamnyereség-adót még a Fidesz MPP vezette be). Végül a legnagyobb ellenzéki párt is  beadta a derekát, és győzött az összefogás.

Könnyítés, vagy nehezítés?

A kormány szerint jövőre enyhülnek a vállalkozások terhei, de a vállalkozásokat tömörítő szervezetek ezt nem így látják. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének egy korábbi nyilatkozata szerint a vállalkozásokat kedvezőtlenül érintik az adótörvények jövő évi változásai.

A keddi döntés értelmében nem kell személyi jövedelemadót és Tb-járulékot fizetni jövőre a céges mobil magánjellegű használata után, de a társaságoknak szigorítást jelent, hogy a jelenlegi 70 helyett csupán a forgalmi adó 50 százalékát igényelhetik vissza.

Illeték Illetékmentes lesz a takarékbetétek öröklése, ajándékozása, valamint az építtetőtől vásárolt új lakás 15 millió forintig. Csak az e feletti rész után kell négymillióig két százalék, a felett hat százalék illetéket fizetni. Emelkedik, viszont a gépjárműátírás illetéke melynek értéke 1890 köbcenti felett húsz forint lesz (az egységes 15 helyett). De a tízezer forint feletti illetéket bankkártyával is ki lehet majd fizetni.

A pénzügyi tárcánál az utóbbi hetekben erős lobbizás kezdődött a mobiltelefonok megadóztatásának elkerülése végett, ugyanis a többletadó az MKIK szerint akár 27 milliárd forint többletkiadást is eredményezhetett volna a cégeknek. Alternatívaként azt javasolták, hogy inkább hozzák vissza a tavaly elvetett elképzelést, és csökkentsék 50 százalékra a visszaigényelhető áfa mértékét.

A főként kisvállalkozásokat érintő szabályozások terén könnyítés is várható, így szélesebb körben lesz hozzáférhető az új munkaerő alkalmazásakor járó kedvezmény: a közepes, legfeljebb 25 főt foglalkoztató vállalatok is igénybe vehetik az új alkalmazottak után a minimálbérnek megfelelő társaságiadó-kedvezményt. 

Két kulcs 

Az szja-törvény módosításai közül a lakosságot érintő legfőbb változás az adótábla átszabása lesz. A pénzügyi tárca javaslata szerint jövőre kétkulcsos adótáblát vezetnek be, az adókulcs 1,5 millió forintig 18 százalék lesz, a fölött 38 százalékos kulcs érvényesül.

Motorra is jön a rega Ha az országgyűlés megszavazza, akkor január 1-jétől a regisztrációs adó (rega) a kereskedők számára áfa-köteles lesz, hatályát kiterjesztik a motorkerékpárokra, az adó mértékét pedig átlagosan 5 százalékkal megemelik. A motorkerékpárok esetében kereskedők számára 80 köbcentiméterig 10 ezer forint, 125-ig 50 ezer forint, 500-ig 70 ezer, 900-ig 100 ezer, míg e felett 125 ezer forint lenne motorkerékpáronként a tarifa, és még a 25 százalékos általános forgalmi adó (áfa) is terheli. Magánszemélyek esetében a motorkerékpárok regisztrációs adója kategóriánként 25 százalékkal magasabb lenne, mivel erre már nem rakódik áfa. Az autókra vonatkozó, jelenleg hatályban lévő, fix összegű adótételeket átlagosan a jövő évre várható 5 százalékos infláció mértékével valorizálták, azaz értékelték fel.

A minimálbér adómentességének fenntartását továbbra is az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás szavatolja. Az előbbi szabályai nem változnak, havi összege változatlanul a bér 18 százaléka, de legfeljebb 9 ezer forint, a jogosultsági határ továbbra is évi 1 millió 350 ezer forint. A kiegészítő adójóváírás havi összege azonban az idei 540 forintról 1260 forintra emelkedik, éves jogosultsági határa 1 millió forint lesz, s a normál adójóváírással együtt így 57 ezer forintos havi bér lesz adómentes.
Jövőre 100 ezer forintban maximálják az igénybe vehető adókedvezményeket, ami nem vonatkozik a lakáshitel, illetve a magán- és önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre, csökken viszont a családi adókedvezmény igénybe vételének határa, s az jövőre 12 millió forint helyett csupán 8 millió forint lesz.

Az eredeti elképzeléshez képest kicsit módosult az önkormányzaton keresztül bérbe adható lakások után járó nulla kulcsos adófizetést lehetővé tevő passzus, ugyanis elmaradt a „szociális” szó a javaslatból, s így az önkormányzatok a „csupán” rászorultaknak is kiadhatják a lakásokat.

A rászorultak körét és a végrehajtás pontos mikéntjét rendelet szabályozza majd. Eszerint, amennyiben egy magánszemély legalább 60 hónapra az önkormányzatnak adja bérbe lakását, majd ez a rászorulóknak adja tovább, akkor az így befolyó bérleti díj után a tulajdonosnak nem kell adót fizetni. A magánszemélynek bérbe adott lakás bérleti díja után 25 százalékos adót kell fizetni.